Századok – 1947
Ismertetések - Fettich Nándor: Győr a népvándorláskorban. Ism.: Lengyelné Kovrig Ilona 279
279 ISMERTETÉSE К nak építésekor ugyanis megfigyelhettem, hogy az akkor megtalált későrómai p terrazzo-padlós épület törmelékanyagát felülről egy 8—10 cm vastag agyagréteg zárja le. Csak e fölött kezdődött a középkori kultúrréteg A tábornak ez a része a népvándorlás idejében tehát teljesen elhagyott volt. E helyen egy másik figyelemre nem méltatott adalékra is felhívhatjuk a figyelmet. A legyezőalakú saroktorony belsejéből, a XIII. századi égési réteg jilatt 1'36 m mélységben egy agyagfazék került napvilágra (Bp. R. XIV. 478 1., 10. kép. 483 1. és 18. kép, 10. ábra.). Az edény természetesen nem lehet ,hasonló korú" (Bertalan i. h.) az égési rétegben talált fenékbélyeges darabbal. Formája után is a honfoglaláskori kerámia közé sorolható s ilymódon a pesti várnak átkeresztelt római tábor Anonymustól említett (c. 59) bolgár-török korszakából lenne az egyetlen apró leletünk. E bolgár izmaeliták különben jelentős szerepet kapnak a munka utolsó fejezetében, amely a tábor nevével foglalkozik (105—110 11.). N. itt a mellett érvel, hogy a Ptolemaios, Geogr. VII 14 említett TTéacriov szarmata telep a mai Pest területén feküdt s ez a név Pesth alakban szláv-bolgár közvetítéssel származhatott át a honfoglalókra (140 1., 19. jz.). Ezt az első részében már Bél Mátyástól képviselt nézetet azonban két okból sem tehetjük magunkévá: 1. Ptolemaios számadatai nem illenek Pest területére; 2. egyetlen kéziratvariáns se.m ismeri a TTétmov alakot, amely nyelvészetileg módot nyújthatna Pest városának siarmata eredetére. (Szemerényi Oszvaldnak a Corona 1945. június 6-i összejövetelén elhangzott megjegyzése nyomán.). E kritikai megjegyzések azonban egyáltalában nem kívánják csökkenteni e munka nagy tudományos értékét, amely e szűkreszabott keretben fel sem sorolható értékei miatt minden, a jövőben megjelenő monográfikus limespublikáció számára mintakép maradt Súlyos csapás tudományszakunkra, hogy a többi, N. által feltárt kisebb limeserődítmény feldolgozását már nem kaphatjuk meg az ő szakavatott tollából. NAGY TIBOR FETTICH NÁNDOR : GYÖR A NEPVÁNDORLÁSKORBAN. Gvőr 1943. Gvőr város kiad, 57 1. L tb. 4°. — (Ьу őr szab. kir. város monográfiái III.) Az új lendületet vett magyar helytöriénetirásnak nagy nyeresége lesz az a monográfia-sorozat, amelynek megindításával Győr város közönsége Győr szabad királyi várossá történt emelésének kétszázesztendős jubileumát kívánta megünnepelni. A sorozat első köteteiben a régészeti emlékek kerülnek feldolgozásra Lovas Elemér szerkesztésében. F. munkája e sorozat harmadik köteteként jelent meg. •Л népvándorláskori kutatás számára különösen komoly lépést jelent, hogy a győri medence egy részének — éppen a központjának — gazdag régészeti emlékanyaga korszerű tudományos feldolgozásban, teljes terjedelmében képekben is bemutatva lát napvilágot. A kelet-nyugati kereskedelmi vonal állomásai az avarkorban világosan felismerhetővé válnak a győri medence leleteinek kutatásával, s az avar birodalom utolsó évszázadának az írott források által oly gyengén megvilágított történetéhez e terület temetői szolgáltatnak biztosabb adatokat. F feldolgozta a környék régészeti leleteit is, Lovas Elemér leletstatisztikái alapján, hogy így nagyobb terü'etet véve figyelembe, a pusztai népek ugyancsak nagyobb területet felölelő életmódjának emlékeit jobban szemléltethesse. A terület népvándorláskora bún lelettel kezdődik. A germán anvagból két díszkard emelkedik ki. Ezek egyikénél, a gyiróti kardnak a szerző szép és meggyőző rekonstrukcióval mutatja ki a markolat karikájának sajátos, a kontinensen szokatlan megoldását akinek mását csak egv kenti kardon tudta felfedezni. A markolatgomb aranyfiligrán technikát ulánzó díszítésének gyökereit a húnkori aranymüvességben találja meg. míg maga a szalagfonat-minta sokkal régebbi előzményekre tekint vissza. A legnagyobb számú leletet kétségtelenül az avarság hagyatéka szolgáltatta Győrben és környékén. A szórványos leleteken és a repülőtéri kis temetőn
