Századok – 1947

Ismertetések - Holub József: A magyar alkotmánytörténelem vázlata. I. Ism.: Degré Alajos 242

ISM KRTKTÉSF.K 243 Ii cél érdekében vezeti be a jogtörténeti összefoglalásokban szinte forradalmi újításszámba mertő rendszerét. Mellőzi az intézmények szerinti dogmatikus tárgyalást, amelyet Európaszcrte követnek és szigorúan kronologikus rendben halad. Így előadásából erősen kidomborodik az alkotmány folyamatos alakulása, a közjogi szabályoknak nem a gyakorlattól elvonatkoztatott önálló léte, lianem a politikai eseményekhez és az élethez való kapcsolódása. Rendszeréből a középiskolából, kikerült tanuló könnyen hozzászokik ahhoz, hogy a jogi változások történeti okait keresse, és hogy a jogot társadalmi változások, sőt külső történeti események hatóerejeként kezelje. Minden fejezet élén előrebocsátja a társadalomtörténet vázlatát. Az alkotmány fejlődését és újabb jogintézmények keletkezését azonban nem közvetlenül a társadalom életében, rétegeződésében, igényeiben bekövetkezett változásokból magyarázza, hanem főleg a közjogi szabályok keletkezését közvetlenül előidéző politikai eseményekből. Ezek köziil a politikai események közül némelyeik szervesen összefügglek a társadalmi változásokkal (pl. az Aranybulla kiadására vezetett forradalmi mozgalom), mások függetlenek voltak azoktól, mégis nagyban befolyásolták az alkotmány fejlődését. A politikai eseményeknek és a középkorban jelentőséggel bíró uralkodói egyéniségeknek hatását azonban nagyban módosították a társadalmi és gazdasági viszonyok, amelyek H. könyvében — alkalmasint a szerző szándékától eltérően —• nem elsőrendű fontosságúaknak látszanak. A dogmatikus rendszer teljes mellőzésének sajnálatos következménye, hogy nehezen lehet összeszedni ' a könyvben az ugyanazon jogintézményre vonatkozó különböző korbeli olyan szabályokat, amelyek az általános fejlődés szempontjából nem lényegesek ugyan, de bizonyos vonatkozásban fontosak lehetnek. Ezen könnyen segíthet egy részletes és fontos tárgymutató, amit a második kötetben remélünk. Kimaradtak a könyvből a közjogtörténet fontos fejezetei, pl. az egyházi közigazgatás és a központi bíráskodás, valamint a partikuláris jogok (az erdélyi vajdaság. Horvátország, szász egyetem, székelyek, kunok stb. jogi szervezete) Ezeket úgy látszik szándékosan nemi tárgyalja, bár alkotmánytörténetünk számos kérdését érdekesen világítják meg. A mellőzés oka nem az lehet, mintha a kronologikus rendszerbe nem tudná beleilleszteni őket, hisz az oda nem illő, de fontosnak tartott tárgyakat (pl. a Hármaskönyv keletkezését és a Szentkorona tanát) külön dogmatikus fejezeteikben dolgozta fel. A könyv részleteredményei közül meg kell említeni, bogy II. kitűnően jellemzi a honfoglaló magyarság törökös szervezetét az egymásnak ellentmondó görög források magyarázatával. Érdekes az a meggondolás is, hogy a pápaságnak a cluny reform hatása alatti felemelkedése nálunk alattvalóival szemben is korlátozta a királvi hatalmat azzal, hogv megnövelte a főpapok tekintélyét (67. J,). Az Aranybullát nem újításnak, hanem csupán a meglévő jogok biztosításának tekinti, szószerint idézve az oklevél arenga-ját melv a Szent Istvántól kapott szabadságok visszaszerzéséről és biztosításáról besizél (91. J.). Ezzel azonban önmagának ellentmond, hisz leszögezi, hogy a XII században magánföldesurak birtokán élő szabadföldmívesektől is szedték a szabadok dénárait (75. U), amit az Aranybulla tilt (87. 1), továbbá hogy a nemesi birtokra vonatkozó szabad végrendelkezés sem az Aranvbulla előtt, sem utána nem érvénVesiilt' (147. 1.). II. tagadja, hogy a hűbéri eszmék szerephez jutottak volna a magyar alkotmányban. Ehhez képest a mellett tör lándzsát, hogy a nemesek katonai szolgálata személyes és nem birtokot terhelő kötelezettség volt (108., 111. 1.). Ez azonban nehezen eg3reztethctő össze azzal, hogy a birtokadományozások éppen a jól felfegyverzett hadsereg felállítása céljából indultak meg (67. ].), és hogy a középkorban nemes csak birtokos személy lehetett (108. 1.). A székely lófőségről pedig Bonis kimulatta már, hogy az hadrakelési kötelezettséggel terhelt birtok volt. Hogy a magyar szervezet élesen eltért a némettől, néni bizdmyítja, hogy a hűbéri eszmék nálunk nem érvényesültek volna, hisz a különböző nyugateurópai nemzetek hűbéri rendszerei között , is mélyreható különbségek voltak 16*