Századok – 1947
Tudományos vita - GYÓNI MÁTYÁS: A legkorábbi magyar-bizánci házassági kapcsolatok kérdéséhez 212
216 GYÓNl MÁTYÁS A magyar történészek Wertner Mór óta egybehangzóan vallják azt, hogy ez az 1090 májusában meghalt magyar királyné rheinfeldi Rudolf ellencsászár leánya és Szent László felesége volt.13 Helytálló érvelésüket elismételnünk itt hosszadalmas volna. Ezért csak az ellenvélemény tarthatatlanságára mutatok rá. Ha. ez a rheinfeldi sváb herceg-nő valóban Kálmán felesége lett volna, akkor Bernoldus — 1090 májusában történt halála említésekor — nem írhatta volna évkönyvében róla azt, hogy „regina Hungarorum" volt, hiszen Kálmán csak 1095-től uralkodott. A mai magyar szakirodalom a források alapján Kálmánnak csak két feleségét ismeri: 1097-ben vette el Buzillát, 1. Roger szicíliai normann uralkodó leányát s ennek halála után, 1112-ben az orosz Evfemiját.14 Ha mármost feltennők azt, hogy rheinfeldi Adelheid is Kálmán felesége volt, azt is fel kellene tennünk, hogy nagybátyja, Szent László az 1074 táján született15 és papi hivatásra szánt Kálmánhoz még 1090 előtt hozzáadta volna ezt az 1061 táján született1 " sváb hercegnőt. A püspökjelölt vőlegény alig 16, a menyasszony viszont már mintegy 29 éves lett volna ennél a házasságkötésnél. ^Manuel udvari historikusa, Ioannes Kinnamos határozottan azt állítja, hogy Piroska-Eirene Szent László leánya volt.17 Feltehető, hogy Piroska fiának udvari történetírója nem tévedett gazdája nagyatyjának személyét illetően. (Másfelől viszont el kell ismernünk azt, hogy Kinnamos müvében — jólértesültsége és megbízhatósága ellenére is — vannak tárgyi tévedések, éppen a. császár magyar rokonságát illetően is. Így pl. Álmost és II. Istvánt testvéreknek és Szent László fiainak tartja éppen azon a helyen, ahol Eirenét Szent László leányának mondja. Egy helyen IV. Istvánt összetéveszti III. Istvánnal, másutt II. Béla alakját összeolvasztja Belos bánéval.1") Aki Kinnamos adatával szemben azt hozza fel, hogy Piroska sógornője, Anna Komnene jobban tudhatta, ki volt atyja 'násza', 0u|UTrévôepoç-a, annak azt felelhetjiil hogy aOuunév&epoç szó a középkori görögben nemcsak 'nász, apatárs' jelentésű, hanem jelent házasság útján létrejött mindenfokú atyafiságot, rokonságot is.19 Alexios császár Ioannes házassága révén ilyen bizánci értelemben vett tágabb cru|aTTev&epía-ba került Kálmánnal, Piroska kiházasítását végző unokabátyjával.2 0 y) Már Wertner, Pauler és Mora vésik meggyőzően bizonyították kronológiai érvekkel azt, hogy Eirene-Piroska nem lehetett Kálmán leánya. Fentebb mondottuk, hogy Kálmán először 1097-ben nősült. Eirene-Piroska pedig — Anna Komnene közlése szerint, — már 1106-13 L Wertner alapos érvelését: i. m. 193—205. 1.; Pauler Gy., i. h.; Moravcsik Gy., Szent I.ászló leánya 7—8. 1. 14 L. Wertner, i. m. 217—226. 1. 15 Uo. 216. 1. " Uo. 203. és 205. 1. 17 éxírrxave T"P br) pnmXeùç 'luxivvnç Einrivr|v Trçv BXabi0\ci($ou troíba -fuvaka yauerrív f|bri ттетгоггщеуо? (bonni kiad., 923 —10,). 18 Vö. Moravcsik Gy., A magyar történet bizánci forrásai. Budapest, 1934. 194. 1. 18 Vö. Du Gange, Glossarium, s. v. Vö. még Gvóni M., A legrégibb vélemény a román nép eredetéről. Budapest. 1944. 24. 1. я Vö. Moravcsik Gy., Szent László leánya 8. 1.
