Századok – 1947
Beszámolók - DEÉR JÓZSEF: A német nemzetiszocialista történetírás 152
A N B.MET NEMZETISZOCIALISTA TÖRTÉNETÍRÁS 177 vagy akiknek ősei között németek is voltak. Mindez természetesen a legszorosabb összefüggésben állott a nemzetiszocialista nemzetfogalom faji determinizmusával, mely tagadásba vette az egyénnek azt a jogát, hogy szabadon csatlakozzék valamely nemzetiséghez. Miként a német politika, akként a német tudomány sem hajlandó természetes asszimilációt elismerni, lennek az álláspontnak legkövetkezetesebb hirdetője a Historische Zeitschrift külön keleteurópai rovatának — ez is a Meinecke utáni éra újítása — vezetője Hons Joachim Rayer volt. Semmisem jellemzőbb mármost a német tudomány moráljára, minthogy ezeknek az elméleteknek a német történetre való alkalmazása elől a legnagyobb merevséggel elzárkózott. Amit német érdemnek hirdetett Lengyel-, Cseh- és Magyarországon, azt Németországban nem volt hajlandó francia, olasz, vagy angol érdemnek elismerni. A germán kontinuitáskutatás be nem vallott célja, hogy a kulturhatásokat német viszonylatban kiküszöbölje és mindenütt ősgeiímán alapokat teremtsen egy végképen önmagába merülő világkép és történetszemlélet számára. A viszonosság elvének elvetése persze itt is a német faj magasabbrendűségének mítoszában leli magyarázatát. A németség minden jót és nagyot önmagából merít s így a német hatás üdvös és hasznos az alacsonyabb rendű keleteurópai népekre, ugyanakkor azonban a nyugati hatás nem egyéb mint az ellenséges világ mákonya, a német lényeg eltorzításn: Überf r<> m dit n g. A Kulturgefalle-elmélet igazi szellemi és morális profilja az Überfremdung elmélettel való szembeállítás révén alakul ki. így Überfremdung eredménye a középkori birodalomeszme univerzalizmusa, a reformációig terjedő korszak német kereszténysége, a XVIII. századi német felvilágosodás, főként azonban a liberalizmus, a demokrácia és a szocializmus német formái. Egy német történetíró ezzel a gondolkodásmóddal jutott el ahhoz a felfedezéshez, hogy a rendi állam egyben a germán és német állam is s mindaz ami benne nem rendi elem, Überfremdung eredménye.90 Midőn egyik bírálója arra figyelmeztette, hogy a rendiség elvégre Magyar- és Lengyelországon is volt, azt felelte, hogy a rendiség ezekben az országokban német Kulturgefíille!9 7 A német Keleteurópa-kutatás tehát megdönthetetlen bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy a céhbe! i történetírás nem csupán a históriára vonatkozó speciális nemzetiszocialista követeléseket fogadta el, de ezen messze túlmenve, szinte a hivatalos párttörténetírást megszégyenítő könnyedséggel adta fel a tudomány etikáját, dobta félre tárgyilagosságát, sőt kérkedett elfogultságával. Amit műveltek az nem is annyira a tudomány szolgasága, mint inkább a szolgaság tudománya. M Hermann Christ it und englischer Parramenta»ismus am Endo des 18. Jahrhunderts. München 1939. 1)KÉR JÓZSEF H. Z. 162 (1940) 108—109. S/ i /.adok 12
