Századok – 1947
Tanulmányok - BAKÁCS ISTVÁN: Mezőgazdaságunk és az agrárszakirodalom a XVIII. században 140
MEZŐGAZDASÁGUNK ÉS AZ AGRÁHSZAKIROIJAbOM 151 az állattenyésztés elsorvadásával fog járni. A terményváltó gazdasági rendszerből folyó előnyök és az istállózó állattenyésztés meghonosításának lehetősége pedig fel sem merülnek a nemesség és a magyar kormányhatóságok iratváltásában.3 " A magyar nemesség tehát előjogainak védelmében a gazdasági újítások népszerűsítésének lehetőségét megakadályozta s a gazdasági irodalom minden tanítása pusztába kiáltó szó maradt. így érthető azután, hogy Tessedik Sámuel a falusi papra és tanítóra akarta hárítani a gazdasági irányítás terhes feladatát is. Azt .javasolta, hogy mindkettőjüknek hasítsanak ki a községek területén megfelelő földdarabot, ahol azok a korszerű gazdálkodás módját bemutathatják.4 0 A papság gazdasági jelentőségét hangsúlyozta Mitterpaeher Lajos is. Amikor ugyanis 1786-ban a bölcsészeti tanfolyamok részére kiegészítő tanítási utasítást adtak ki, a mezőgazdaságtan tanítását kihagyták. Az egyetem a mezőgazdaságtannak rendes tantárgyként való visszaállítását kérte, hiszen legjobban a központi szeminárium igazgatója panaszkodott, hogy a teologusok nélkülözni kénytelenek a mezőgazdaságtani előadásokat. A helytartótanács Mitterpaehert szólította fel véleményadásra, aki ekkor kifejtette, liogy az ötödéves teologusnak kötelező tantárgyként kell előírni a mezőgazdaságtan hallgatását — amint ez régebben is így volt —, mert az ország gazdasági helyzetének javulását (a mezőgazdaság alapján) főleg a lelkipásztoroktól, példájuktól és tanításuktól kell várni.11 S lia ehhez hozzáfűzzük, hogy Mltterpacher munkáját olaszul épp a milánói kerület papsága részére adták ki, hogy abból oktassák a népet:42 kétségtelennek látszik, hogy a kérdéssel foglalkozó és a problémák mélyébe, látó megfigyelők a mezőgazdasági fejlődés megindítását és előmozdítását majdnem kizárólag a papság és a tanítóság példaadásától várták. A XVIII. századi magyar mezőgazdasági irodalom - ha szerény keretek közt is —, lépést tartott a külföldi fejlődéssel s közvetítette a magyarság részére mindazokat a reformeszméket, amelyek a gazdasági 'élet fejlesztésére korszerűek voltak. De szólhatott magyarul, latinul, vagy németül: ha nem olvasták, ha nem valósították meg előírásait, akkor valóban értéke a semmivel volt egyenlő. BAKÁCS ISTVÁN 311 L. részletesen: bakács /.. Az ugarföld megművelésének kérdése és a magvar kormányhatóságok. (Levéltári Közlemények 1046. 280. skk. 1.) 111 Tessedik i. m. 260. 1. 11 Szentpéter y i. m 288. 1. " U. о. 290. 1.