Századok – 1947
Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: A Csallóköz településtörténeti vázlata 109
126 MAKK AI LÁSZLÓ mészettöl. A sok ikerfalu mind еду-еду győztes előnyomulás, kirajzás; emléke.9 Pozsony és Győr között a forgalom azon az úton bonyolódott le, mely a Medvei-réven, Bősön és Nyéken át Szerdahelynél torkollott be a, ,,vásárút"-ba. Azért tartozhatott eleinte Bős a győri várispánsághoz, mert a győri telepítő tevékenység ennek az útnak mentén haladt előre. Nyék törzsnévi névtípusa arra mutat, hogy ezt a bekölő utat már а X—XI. század fordulóján használták, s védelméről is gondoskodtak. Nyilván ekkor indult meg itt a település is, mert a Csallóközben egyedül itt hiányoznak a XIII. századi vagy ezutáni helységnévtípusok. Szintén nagy jelentőséget tulajdonított a központi hatalom annak az útnak, mely a főútvonal rövidítésére szolgált s Megvert kötötte össze Padánvon át Szerdahelylyel. Ennek védelmére telepítette be a király a padányi besenyőket, nyilván a XI. század közepe táján, mikor a magyar törzsek széttelepítése befejeződött, s idegen népelemeket kellett már igém be venni. Az út megnyitását s ezzel kapcsolatban az itteni települést már azért sem tehetjük sokkal későbbre a XI. század derekánál, mert később a Csallóköz annyira benépesült, hogy külön útőrző telepekre nem volt már szükség. A Csallóköz többi útvonalát valóban nem kísérik útvédő telepítések s a már tárgyaltakénál későbbi kialakulásukat egyéb adatok is bizonyítják. Főútvonalnak a kutatók nem a „vásáridat", hanem azt tartották, mely Megyertől Bősön és Somorján át a Vereknyei-révhez vezetett.10 Ezt a nézetet a XIV—XV. századra vonatkozólag helytállónak kell tartanunk, mert ebben a korszakban valóban Somorja városa volt a Csallóköz gazdasági életének központja s következőleg a rajta átvezető út a forgalom ütőere. Ösi települési gerincnek, legrégibb főútvonalnak azonban mégsem tekinthetjük ezt, elsősorban azért, mert Somorja, mint szentneves névtípusa mutatja, legfeljebb a XIII. század elején létesült s a környező falvak is későiek. A Vereknye043 Frattendorf névpár már említett XII. századra valló hangtörténeti tanulsága s Püspöki nevének legkorábban a XI. század második felére tehető típusa miatt sem hihető, hogy ez az útvonal a „vásárát" előtt keletkezett я Különösen tanulságos lenne a csallóközieknek a természettel folytatolt harcát az oklevelekben nyomon kísérni. A természeti környezet átalakítása hamar megkezdődött, 1262-ben már emberi kézzel vetett magból keletkezett erdőről hallunk Karcsa határában. L. Tagányi: Erdészeti oklevéltár I. 10. 1 10 Boresiczky Béla: A politikai változások befolyása Magyarország kereskedelmi útjaira а XIV—XV. században. Bp. 1014. 12 í Helyesen: Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok 1929. 162—153. 1. A szerdahelyi és a somorjai út elsőségi küzdelme a XIV. században még tartott 1352-ben már rendeletet olvasunk arról, hogy a vereknyei vámot hamis utakon megkerülni tilos (Fejér IX—7. 112. 1.) s egy 1410-es oklevél arról is tájékoztat, hogy ez a megkerülés Éberhárdon át történt, tehát a régi .,vásárát" még nem vesztette el egészen vonzerejét. A király ezért hidat rendelt építtetni Vereknvénél (Fejér X—5. 38. I.).
