Századok – 1947

Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: A Csallóköz településtörténeti vázlata 109

122 MAKK AI LÁSZLÓ A csallóközi helynevek tipológiai elemzése során három, sajátos vonásokat mutató területi egység különül el. A kelcli összefüggő szárazulaton s a vele kapcsolatos árterületeken 57 helységnév közül több mint íele a X—XII. századok folyamán divatos puszta törzsneves (5), puszta személyneves (23) és puszta foglalkozásneves (1) típushoz tartozik, viszont a XIII. században vagy azután keletkezett összetételes (3) és szentneves (2) típus csak a helységnevek kis töredékét teszi ki. A X—XI. századfordulóra valló törzsneves helynevek itt fordulnak elő az egész szigeten a legsűrűbben, viszont hiányzik a XI. század közepén divatba jött -i képzős típus. A középen elterülő szigetvilágban a 83 helységnévnek alig több mint egyharmada régi típusú (1 törzsneves, 24 puszta személyneves és 2 puszta foglalkozásneves), viszont az újabb típus majdnem eléri a 25%-ot (16 összetételes és 3 szentneveis). Igen jellemző, hogy éppen itt rúg igen magasra a puszta személyneves falvak különböző jelzőkkel megkülönböztetett ikerfalvainak száma (23). Az azonos alapnévvel bíró ikerfalvak (pl. Kispaka és Nagvpaka) közül természetesen csak az egyik vehető a helységnévtípus korával egyidejű keletkezésűnek, a többi bármikor, esetleg évszázadokkal később is elkülönülhetett. A nyugati összefüggő terjedelmes szárazulaton 33 falu közül kétharmad rész régi típusú nevet visel (1 törzsneveisi, 17 puszta személvneves, 1 foglalkozásneves, 1 -i képzős), kétségtelenül új típusú neve viszont csak kevésnek van (2 szentneves és 2 összetételes). A Csallóköz egyetlen -i képzős helyneve itt fordul eh"). A régi típusú helynevek kedvező arányát nyugaton az is okozhatja, hogy a tipológiáikig meghatározhatatlan (közszavakból származó, iker, idegen vagy bizonytalan eredetű) helynevek száma jóval kisebb, mint középen vagv keleten. Az arány nyugaton: korhatározó típusok 24, kronológiailag semleges típusok 9. ugyanakkor középen 46 : 37, keleten 34 : 23. Eleve valószínűnek kell tartani, hogv keleten, ahol a meghatározható helynévtípusok általában régiek, a semleges nevek közül is több a XIII. század előtt keletkezett. A helységnévtípusok alapján a Csallóköz betelepülését a következőkben vázolhatjuk: a legrégibb települési terület a keleti rész, ahol a törzsneves helynevek többsége is található, s alig van XII. .század utáni típus. A törzsneves falvak periférikus fekvése viszont arra mutat, hogy a közéjük zárt területen a település már a X. század folyamán megindult, különben a X -XI. század fordulóján létrejött törzsneves telepek aligha kerültek volna a szélekre. A helynevekben előforduló keresztény és német nevek (Samud, Gellér, Zsigárd, Lögör) viszont arra vallanak, hogy a magyarság megkeresztelkedése után is folyt még a települési tevékenység, ekkor azonban már csak a megelőző század települési hézagainak kitöltésére szorítkozott, s a XIII. század elejére lényegében véget is ért. Valamivel később, a X—XI. század fordulóján kezdett népesedni a sziget nyugati vége. ahol egyetlen törzsneves helynév található s az is a környék gazdasági súlypontjában, a neve után köz-Ф