Századok – 1947
Tanulmányok - DECKER-HAUFF; HANSMARTIN: A legkorábbi magyar-bizánci házassági kapcsolatok 95
A LEGKORÁBBI M A GYÁR-BIZÁNCI HÁZASSÁGI KAPCSOLATOK 99 ..Odalricus marchio Carentinoj-um obiit, cuius viduam Sophiam, sororem Ladizlai regi s Ungariae, Magnus, Ordulfi Saxonici ducis filins, aeeepit uxorem."20 Mármost figyelemreméltó az a körülmény, hogy a délnémet források Zsófiának Kálmán királlyal, a szász források viszont a László királlyal való rokoni kapcsolatát szögezik le. Kétségtelenül a szász a régibb forráscsoport: olyan ősforrásra megy vissza, melyet még bizonyára Zsófia hercegnő életében írtak s amelyben a „magyarországi László király nőtestvére"-ként történő meghatározás még teljesen helyénvaló volt. Ezzel szemben a, fiatalabb sváb csoport Zsófiának Kálmán királlyal való rokonságát jegyzi meg. Ezt a változást egyszerűen magyarázhatjuk. A régibb, szász hagyományt még akkor foglalták írásba, amikor László uralkodott (tehát 1095 előtt), viszont a későbbi sváb hagyomány átvette ugyan a szász adatokat,21 de az időközben bizonyára elhalt László király helyébe már Zsófiának Magyarország akkor uralkodó királyával, Kálmánnal való rokonságát tette, hiszen a hallgatót és olvasót már ez érdékelte jobban. Ez a redakció szükségképen a Genealógia szereztetése előtt, tehát 1120— 1126 előtt keletkezett; a legnagyobb valószínűség szerint Kálmán uralkodása idejére, tehát az 1095 és 1114 évek közé esik.2 2 Azonban a História Welforum szerzőjének e mellett a rövidre fogott hagyomány mellett még egy másik, kimerítőbb forrásnak is rendelkezésére kellett állnia Zsófia ivadékairól és magyar rokonságáról. Ez á forrás ma már nincs meg, csak következtethetünk arra, hogy egykor megvolt. Ez Zsófia gyermekeinek és unokáinak a sorsáról tartalmazott tudósítást és fontos feljegyzéseket eszközölt nővérei közül kettőről. Mivel ez a forrás a Zsófia első házasságából származó leányunokák házasságait2 3 is említi — ezek pedig 1110—15 előtt nem történhettek meg —, legkorábban a XII század második évtizedében szerkesztődhetett. Ez adta a magyar-bizánci frigyről szóló fontos hírt. Azt, hogy ez a hagyomány ismét egy korábbi elveszett, írott forrásra támaszkodott-e vagy közvetlenül szóbeli értesülésből származott, ma már nem lehet eldönteni. De mégis, mivel ezt a, hagyományt minden jel szerint Dél-Németországban foglalták írásba — a szász írók egyáltalán nem használják fel! — el lehetne képzelnünk azt. hogy közvetlenül Wulfhild hercegnőnek, a. magyar király unokájának az adataiból merített. Más esetben Wulfhild anyjának, Zsófia magyar királyleánynak a nyilatkozataira mehetne vissza. Ám ezeknek a híreknek mindkét esetben a legindokoltabb igényük van arra, hegy 20 Waitz, i. h. 697. 1. (ad annum 1070). 21 Ez következik a szóbuníorgó mondatok egyező felépítéséből, mely még romlott állapotában is ugyanazt a mintaképet, forrást árulja el, mint amelyet a szász források használtak. «Talán Fekete Henrik és szászországi Wulfhild röviddel 110!. nov. 9-e elölt tartott esküvője alkalmából íródott. 23 Az azonosnevű Zsófiát II. Brechtold andechsi gróf vette el (Trotter, i. m. 21. 1.), Hedviget pedig 1. Adalbert bogeni gróf (e rokonsági körre nézve vő. még M. Werlner—Wartbere, Stammtafel der alten Oralen von Weimar mit ihrer Krain-istrischen Nebenlinie: Vierteljahrsschrift für Heraldik, Sphragistik und Genealogie XV [Berlin 1887] 84—85. 1).
