Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
92 TÓTH Zill.TAN" előző évtizedbe tenném. Életírónk felfogása a királyi uralombalépés természetéről az utódjelölés elismerése mellett annyira hangsúlyozza az előkelők befolyását és kiválasztó ténykedését,15 8 hogy I. Géza, vagy még inkább Szent László kortársára kell gondolnunk. Mikorra felvette a tollal, már Szent István családi körülményei is kezdtek feledésbe merülni, Szent Imréé mellett egyedül Ottó herceg neve élt. A század legvégén mindenesetre három legendaszöveg állott az érdeklődők rendelkezésére. A különböző felfogások között alkalmasint némi vetélkedés is támadt: elfogadás vagy elutasítás egyelőre szabad választás dolga volt. így dönthetett a Gesta-író a Ranzanus-fenntartotta Életirat őse, Hartvik a Nagyobb Legenda mellett. S így értjük meg a Iviseljh Legenda írójának rejtélyes kifakadását a vetélytársak ellen, kiknek várható harapásaitól esetleg félnie lehetett.15 " Hogy Szent István korából származtatható részletesebb összefüggő fel jegyzés maradi volna reánk, ezek után még kevésbbé hihetjük. Ilyenre a későbbi források egyike sem épít.1 "* Fejtegetéseinket ezzel befejeztük. Kanyargós, tépelődő út végén állunk, melynek Valamennyi fordulója megújuló tájékozódási kívánt. Nem restelhettük egy-egy nehezebb szakasz akár a folytonosság rovására eső ismételt atpillanlásál, rövid visszaidézését sem.16 1 A lehetséges ellenérveket kimeríteni iparkodtunk, de a kutatómunka személyes élményszerűségét tudvalevőleg a legszigorúbb önellenőrzés sem szünteti meg. Hogy tehát Mátyás Flórián Ranzanus-problémája megoldódott-e, illetékes kutatóink hitelesítésére vár. De valamennyiünkkel közös tulajdonság, hogy ha a horizontot csak egy vonalnyival tágasabbnak, a tájat csak egy árnyalattal áttekinthetőbbnek látjuk, azt hisszük, bogy egy lépéssel feljebb jutottunk. Egész munkánk megtagadását jelentené, ha ezt az egyetemes emberi magatartást nem osztanók. Amint a matematikus bizonyos megnyugvást érez. ha levezetései a korábbiaknál egvsze-158 Mindenesetre közelebb áll a Kisebb Legenda ugyancsak írója miliőjéből vett .,favore principum el plebis"-formu,Iájához (SS. rerum Hung. II. 394. 1.), mint a Nagyobb Legenda valódi, Szt. István-kori hagyományt őrző elbeszéléséhez. 159 SS. rerum Hung. И. 393. 1. Pauler szerint a szerző természetesen csak általánosságban (?) beszél. A Hartvik-legendáról. Századok. 1892 279. 1. 2. jegyzet. 160 Láskai Ozsvát (Sermo I.) egy anakronisztikus tudomásáról, hogy t. i. Szt. István II. Henrik császár társaságában keresztes hadjáratban veit részt, nemrég jegyezte meg Guoth Kálmán, hogy alkalmasint népi hagyományból való. (Eszmény és valóság árpádkori királyiegeridáinkban. Erd. Múzeum. 19-14. 318. 1.) S ugyanityen eredetű vágyálom szüleményének ítélném a „quendam palatinum propter iniustum iudicium excoriari fecerat"-híradást is (Sermo II.), melyet ugyancsak Láskai említ. Az itt tárgyalt legendaszövegből semniiképen sem eredbetett. Egész szellemét megtagadná. 161 Mentségünk, hogy nemcsak meggyőződésünk, de tapasztalatunk szerint sincsen olyan bonyolultabb történeti probléma, melynek feldolgozója önmagában is reá nem jött volna J. Burckhardt ítéletének helyességére. „Wiederholungen aber sind bei unserem Thema, die Anordnung fnag sein1, welche sie will, unvermeidlich." Weltgeschichtliche Betrachtungen. Kröners Taschenausgabe, B. 55. 84. 1.
