Századok – 1945-1946

Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21

44 I. TÓTH ZOLTÁN" változat az írásos forráson alapuló értesüléseket a hagyomány forrásaihói ömlő anyaggal összeötvözve mutatja he. A jordanesi minta és a hagyomány egyesüléséből jött létre a régi gestában a honfoglalás elbeszélésének az alapformája, melynek a hagyomány sokféleségének megfelelően többféle változata élt. s ezekből őrizeti meg egyet-egyet egymástól függetlenül Anonymus és a húntörténet szerzője, rányomva természetesen mindkettő a maga egyéni elgondolásainak bélyegét is. A 4. csoportról általában megállapítható, hogy az 5.-hez képest másodlagos, tehát kivonat, sűrítés, rövidítés, melyben azonban eredeti elemek is vannak. Részletes leírásnak itt, a hún gestában, nem volt helye, a húntörténet szerzője ezt ugyanis az 5. változatban, tehát a magyar gestában ágyis hosszasan előadta. összefoglalólag megállapíthatjuk, hogy a régi gesta rövid formában hozta a scythiai honfoglalásnak közvetve Iordanesre visszamenő elbeszélését. Ugyanaz az elbeszélés, összeolvadva a reális hagyománnyal, szolgált mintául a magyarok honfoglalása előadására is. A hún történet szerzője, visszanyúlva egy Iordanes-utánzalra, alaposan kibővítette a régi gesta rövid scythiai honfoglalásleírását, de ugyanakkor két ritmusra, egy Maeotis-vidéki és egy tulajdonképeni scythiai változatra bontotta fel (1—2. változat). A 2. változat mintájára szerkesztette meg a húnok pannóniai honfoglalását is (3. változat), majd a magyarok honfoglalását egyszer a hún történetben röviden, kivonatszerüen (4. változat), majd pedig teljes részletességgel a magyar történetben (5. változat) adta elő, a lehető legteljesebben kiaknázva mind a régi gesta, mind a hagyomány anyagkészletét. Ismeretes, hogy a honfoglalás elbeszélése a krónikákban Szvatopluk neyéhez kapcsolódik, míg Anoiívmusnál Salanusriak, Keanus Magnus utódának nevéhez. A Szvatopluk- és Salanus-változatok melllett szerepel a krónikában egy Marót nevéhez tapadó honfoglalás-elbeszélés is, melynek kisugárzása Anonymus Ménmarótjában is szemlélhető. К és V — szemben az erről hallgató B-vel — egy polemikus magyarázatban külön kiemeli, hogy a Szvatopluk — Marót kettősség a hagyományban annak tulajdonítandó hogy egyesek összetévesztik Szvatoplukot atyjával, Maróttal, aki fia pusztulása -fölötti bánatában Veszprémben hal meg. Egyedül К hoz még egy további magyarázatot, jelezve, hogy egyesek Marótot tévesen ennek egyik a magyarok által utólag legyőzött rokonával is azonosítják. A Salanus- és Szvatopluk-változat lényegébei egységes, szerkezetében mindkettő tartalmazza a jordanesi formát, a régi gestának reális, a honfoglalásra vonatkozó rövid megállapításait és a hagyomány szárnyaló mondáját. MinthÓgy a honfoglalás elbeszélése Anonymusnál és a krónikákban a személyek neve, nemzetisége, a színhely és sok apró mozzanat szerint is sokrétű, egyiket sem tarthatjuk a régi gesta hűen megőrzött formájának, illetve szövegének. Igen valószínű, hogy а XI. századi forrás a hagyomány alapján röviden, egyszerűen adhatta elő a honfoglalás menetét, de a monda írásbafoglalására teljes 'részletességgel egyelőre még nem került sor. Éppen a hagyomány írásbafoglalásának igénye volt az ok, amely a régi gesta egyszerű előadását szétfeszítette, s ezzel többirányú fejlődésre és vitákra adott okot. A hagyományt tehát nem Anonymus, vagy a hún történet szerzője foglalták először írásba, hanem a régi gesta szerzője, aki a jelek szerint a Szvatopluk-típust jegyezte le egyszerűen és röviden, a monda részletes szövege nélkül. Ezt a szöveget nagyjából aránylag könnyen helyre tudjuk állítani К, XIV és An. összehason-