Századok – 1945-1946
Hírek - Mahler Ede † Nekr. Dobrovits Aladártól 307
HÍREK 307 oldással elégítse ki. Még sarkalatos történetfilozófiai tételeknél sem lépett föl azzal az igénnyel, hogy megtalálta a csalhatatlan igazságot és nem törekedett nézetét másokra ráerőszakolni. Ez a nagy önfegyelmezettség és tartózkodás megóvták minden élesebb polémiától. Remekbe készült bírálata Lamprecht teóriájáról is annyira tartózkodó s oly szerényen mondja ki berelvaéles megállapításait, liogy szinte inkább elismerésszámba megy. Meghajlik a nagy szellem kitűnősége előtt, ha mégoly pontosan fogalmazza is meg okoskodásának tévedéseit. Ez a visszatartás csak különlegesen finom lelkek tulajdonsága, amely más nagy értékeket is sejtet. Madzsar Imre szélesérdeklődésű kutató volt. Tágkörű históriai olvasottságát nagy filozófiai tanultság egészítette ki. Szinte föl lehetne vetni a kérdést, vájjon nem inkább filozófus volt-e, mint történész? Hozzászólása a spengleri filozófiához, Spengler gondolatmenetének kiegészítése a babiloni kultúra jellemzésével, a babiloni térszemlélet és időérzés kérdésének, majd általában az időhatár és térhatár problémájának fejtegetése, éppen a történeti cezúrák szempontjából, kétségtelenül ebben az irányban döntenék el a kérdést, ha nem volna Madzsarnak egész sor a legaprólékosabb filológiai akribiával kidolgozott magyar kútfőtanulmánya, a boncoló forráskritikának leglelkiismeretesebb módszerével kidolgozva. Doktori értekezése Forgáeh Ferencről szólt, de ebből a késői korból csakhamar átpártolt a legrégibb írott emlékeinkhez, a húnkrónika, Szent Gellért legendái, a II. Géza-korabeli Gesta, Mügeln Henrik és Szent István törvényei sokkal bonyolultabb és jóval több nehézséggel járó boncolásához. És kritikai feldolgozásait mintaszerű szövegkiadásokkal egészítette ki. Nagy műveltsége mellett éles kritikai megfigyelése és mindenekfelett szigorú módszeressége adtak megszólalásainak nem mindennapi jelentőséget. Olvasói azzal a tudattal vették kezükbe elég ritka és röviden megkonstruált megnyilatkozásait, hogy bennük lényegi eredményeket fognak találni. Mint tanár a történettanítás módszerébe is elmélyedt, de a pedagógia más kérdései is foglalkoztatták, különösen az olvasás. Ezekben éppen olyan szakavatott volt, mint aprólékos forrástanulmányaiban. És mindhárom tudományágban: a históriában, a filozófiában és pedagógiában, egyformán a mélységeket kereste. Hasonlattal élve kisplasztikusnak lehetne nevezni, aki nem testes, nagy kötetek írására törekedett, hanem inkább a problémák sokféleségében lelte örömét. Hol ezen, hol amazon a téren fúrta be magiát fogas feladatok megoldásába. Egyetlen teljes kötetet kitöltő munkája maradt: Farádi Vörös Ignác visszaemlékezései, amelyhez Madzsar magyar iskolatörténeti munkái kapcsán jutott, levén Vörös Ignác Vörös Antalnak, a királyi kúria tagjának. Mária Terézia és II. József korában a budai tankerület első főigazgatójának fia. Túlságosan finom és mély volt ahhoz, hogy nagy visszhangot keltsen, de sok lelki gyönyörűséget okozott azoknak, akik megértik és méltányolni tudják a mesterségbeli finomságokat. Igazi méltánylása csak akkor fog bekövetkezni, ha majd valaki egyszer komoly alapokon megírja — nem a magyar történetírók munkásságát, hanem — a magyar történettudomány fejlődését. DOMANOVSZKY SÁNDOR MAHLER EDE (1857—1945) Az ostrom után húnyt el a magyar orientalisták nesztora, a Magyar Tudományos Akadémia és számos külföldi tudós társaság tagja. Matematikusnak és csillagásznak készült és amikor hivatását felismerve, a Kelet népeinek története és kultúrája felé fordult, csillagászműveltségét megőrizve és felhasználva, a tudományos történeti kronológia mesterévé lett. Az Iszlám-kutatásban mind a mai napig nélkülözhetetlen maradt a „Wiistenfeld—Mahler'sehe Chronologische Vergleichungsiabellerii ' (II kiad, 1926). Hasonlóképen nagyjelentőségűvé vált 1916-ban megjelent müve: Handbuch 20*