Századok – 1945-1946

Ismertetések - Vigh Károly: A tizenkilencedik század szlovák hírlaptörténete. Ism.: Kovács Endre 288

2(288 ISMERTETÉSEK VIGH KÁROLY: A TIZENKILENCEDIK SZÁZAD SZLOVÁK HÍRLAPTÖRTENETE. Budapest 1945, Szerző, 76 I. 8°. A szlovák nacionalizmus kialakulásának teljes megértéséhez kétségtelenül legnagyobb mértékben járul hozzá a mult század szlovák sajtójának rendszeres feldolgozása. A szlovákság politikai öntudatosoaásának a szlovák sajtó nem csupán hűséges tükörképe, hanem legfőbb melegágya. A szlovák nacionalizmus ébresztői (Stúr, a slúri iskola, Radlinsky, Sasinek, Lichard, Húrban, Hodza, Skultéty stb.) irodalmi és tudományos munkásságuk mellett életük nagy részét az újságírásnak szentelik és a szlovák nacionalista küzdelmek, polémiák javarésze a mult század szlovák sajtójában nyei alakot. Szlovák részről már jóideje folyik ennek az újságirodalomnak rendszeres feltárása, ami érthető is, hiszen ilt a mai szlovák ultranacionalizmus történelmi gyökérszálainak felfedéséről van szó, amit sajátos politikai szempontok tesznek újból és újból időszerűvé. A XIX. század szlovák publicisztikájának „leitmotívuma ' a'magyar állameszmének egyre öntudatosabb tagadása és a magyar befolyás elleni küzdelem. A harc a 40-es években még kompromisszumos elképzeléseket teremt (a figyelmet ekkor még-sokkal inkább leköti a nyelvi kérdés és a nemzetnevelés §túri, gyakorlati programinja), de a hatvanas évektől kezdve, a Memorandum-idők egyre éleződő alkotmányellenességén át a századvégen határozott formákat öltő csehbarát irányzat győzelméig egyre elvadultabb képet mutat. A magyar-szlovák viszonynak ez a fokozatos elmérgesedése még mindig nincs kellő történettudományi felkészültséggel tisztázva. Magyar és szlovák részről egyaránt számos munka született a kérdés megvilágítására, de olyan törekvésről, amely a kor nacionalista, vádaskodó történetszemléletének előítéleteit levetve és minden közreható tényező alapos mérlegelése nyomán próbálta volna a két nép évszázados perének társadalomtörténeti és ideológiai hátterét megvilágítani — nem tudunk. A szlovák történetírás meglehetős kritikátlansággal és a korszellem megértésére való elfogulatlan törekvés nélkül szokott a kérdéshez nyúlni, a magyar részről eddig megjelent munkák pedig a kérdés teljes anyagának rendszerezése hiányában csak jőszándékú kísérleteknek tekinthetők. Az újabb történeti kutatások mindenesetre nem nélkülözhetik majd a két érdekelt fél idevonatkozó sajtójának alapos feldolgozását sem, hiszen a XIX. századbeli magyar-szlovák összecsapások jórészt a sajtóban folytak le. Az előttünk fekvő tanulmány a XIX. század szlovák hírlaptörténetének áltekintő feldolgozását tűzte ki célul. A munka szükrcszabott terjedelme már eleve azt az érzést kelti bennünk, hogy a szerző ilt valóban csak áttekintésre szorítkozott és nem szándékozik rendszeres hírlaptörténeti összefoglalást nyújtani. Mindenesetre fontos lett volna a mű célját jóelőre szabatosan megfogalmazni: hírlaptörténet akar-e lenni a szó szigorúbb értelmében, avagy a sajtó kapcsán a multszázadbeli szlovák nacionalizmus fejlődésvonalát kívánja-e megvonni. A munka elolvasása meggyőz bennünket arról, hogy a szerző a kettő helyett egy harmadikat akar. vagyis a kettő szintézisét. Ehhez persze a mű terjedelmének is nagyobbnak kellene lennie és múlhatatlanul szükség volna arra, hogy a szerző az általa sorra vett szlovák hírlapok anyagát egy magasabb eszmetörténeti szempont alá foglalja s ennek alapján az olvasó tisztán lássa a szlovák nacionalista koncepció fejlődési mozgását Sajnos, a dolgozat e helyett — az egyes lapok megszületésének, szerkesztési elveinek találó ismertetése során — inkább általánosságban, idézetek és utalások formájában foglalkozik az újságokban kifejezésre jutó problémákkal. Az áttekintés, amit ilyenformán kapunk, érdekesnek mondható, de nyersanyagnál aligha több. Ha figyelembevesszük azt, amit elöljáróban mondottunk, hogv történészeink magyar-szlovák viszonylatban még az anyaggyűjtéssel sincsenek készen, akkor e dolgozatot hasznos kezdeményezésként kell felfognunk. Lehet-e egy ilyen szükterjedelmű munkában a XIX. századi szlovák újságírás minden fontos problémáját megszólaltatni? A dolgozat a lapok általános jellemzése mellett elsősorban azokra a kérdésekre szorítkozik, amelyekel a legfontosabbaknak tart; ilyen mindenekelőtt a magyar-szlovák viszony alakulása. Ennek egy-egy fontosabb etappja alkotja a mű csomópontját. A szerző a 40-es évektől a 90-es évek végéig megemlékezik minden nevezete-