Századok – 1945-1946
Tanulmányok - DEÉR JÓZSEF: A IX. századi magyar történet időrendjéhez 3
18 DEÉR JÓZSEF a 889 előtti évtizedeket, vagyis éppen azt az időszakot, melyet Ibn Ruszta és Gardizi leírnak, forrásaink tehát nem egyidejű, hanem egymásból fejlődő állapotokat jellemeznek. A császár a régi hazában kialakult s az újban még néhány évig fennállott fejedelemnélküli állapotot írja le, majd annak viszonylag sima átalakulását a kazátok által kezdeményezett szorosabb, központosítottabb rendszerré. Ezt egészíti ki a 40. fejezetben a magyar törzsrendszer jellemzése és a méltóságnevek felsorolása, melyből kitűnik, hogy a magyarság az ő idejében s valószínűleg már a honfoglalás korában, sőt azelőtt is egy hármas tagozású fejedelmi rendszerben élt, melynek élén az Árpád nemzetségéből való archon mellett két másik méltóság, a giilasz és a karchas állottak. Kérdés, nem ellenkezik-e ez a hármas tagozás egyrészt az arab tudósításokkal, amelyek csupán két méltóságról tudnak, másrészt, hogy összeegyeztethető-e a kazár szervezéssel ez a kazár kettős királyságtól látszólag különböző magyar szervezet? Ez a nehézség volt a legfőbb oka annak, hogy a történetírók eddig kétféle fejedelemséget különböztettek meg és pedig a kazár mintájú kettős királyságot s az ebből kialakuló, közvetlenül honfoglalás előtti monarchikus szervezetet s ugyanezért adtak hitelt Konstantinos ama magyar hagyományon alapuló, de mégis téves értesülésének is, mely szerint nem Almos, hanem Árpád lett volna az első fejedelem. Ami mármost a Konstantinos által leírt hármas méltóságrendszernek és az arabok által leírt kettős méltóságrendszernek az ellentétét illeti, azt kell mondanunk, hogy ilyen ellentét éppenúgy nincsen, mint ahogy a valóságban sem kazár, sem magyar kettős királyság sincsen. Két kazár királyról ugyanis jórészt ugyanazok az arab írók beszélnek, akik a magyaroknál is csak két királyról tudnak: t. i. Ibn Ruszta és Gardizi.6 1 Velük, valamint Ibn Haukal-lal és Maszudival6 2 szemben a részletesebben értesült Ibn Fadlan a kagánon és kagán bejen, vagy sadon kívül egy harmadik méltóságról, a kündii kagánról is megemlékezik."3 Hogy Ibn Ruszta és Gardizi a magyaroknál is csupán az első két méltóságot, a kündiit és gyulát említik, abból a harmadik méltóság nemlétezésére következtetni már a nyilvánvaló kazár analógia alapján is jogosulatlan testimonium ex silentio volna. Amit a kazárokat illetően Ibn Fadlan pótol, azt pótolja a magyarokra vonatkozóan Konstantinos, midőn ezt a harmadik méltóságot a karchas személyében megnevezi. el MHK 167—168. 1. Al Bakri csak a kündiit említi, a gyulát nem, t. Czeglédy párhuzamos szövegfordítását: Magyarság őstörténete 106. 1. e= MHK 223 kk. és 259. 1. 63 § 94: Validi Togan id. m. 99. 1|. Elbeszéléséből világos, hogy a „nagy kagán" és a „kündii kagán" két különböző személy, összetévesztésiikre nem gondolhatunk (Pais: MNy 1931, 170 kk.), mivel Ibn Fadlan a kagán után kifejezetten még három méltóságot sorol fel s megemlíti, hogy a kagánhoz csak ezeknek van bejárásuk. A kettős királyság elméletének kritikájára 1. Validi Togan id. m. 256 kik. és Czeglédy: Magyarság őstörténete 119. 1.
