Századok – 1945-1946
Tudományos vita - MOÓR ELEMÉR: A keletmagyarországi helynevek kérdéséhez 205
210. MOÓR ELEMÉR 3. Szláv közvetítésü magyar nevek a románban? К hi ez s a szerint Kolozs és Tord a megyék nyugati szélén a románok néhány magyar helynevet szláv közvetítéssel vettek volna át. Ez nagyon feltűnő jelenség volna, mert amint K. maga megjegyzi, a szláv nevek ugyanott magyar közvetítéssel kerültek a románba. Még valószínűtlenebbé válik a szláv közvetítés feltevése, ha egy pillantást vetünk Kniezsa „Erdély víznevei" című tanulmányában" találhűtó térképmellékletre is. Erről ugyanis megállapíthatjuk, hogy sem a felső Körös, sem a felső Szamos vízrendszerében sem a magyarban sem a románban szláv eredetű víznév nem található. Ezek szerint valami hibának kell a körül a feltevés körül lenni, hogy ezen a vidéken szláv közvetítéssel magyar helynevek kerültek volna a románba. Vegyük tehát sorjában közelebbről is szemügyre a kérdéses 4 helynevet! 1. Az Erdőfalva oo Ardeova (KI. 11) névpár román alakja K. szerint a régi magyar Erdő személynéven alapuló párhuzamos és egyidejű magyar-szláv helynévadásból származnék. A — falva típusú személynévi helynevek Kniezsa szerint is esak a XIII, század elején jöttek nálunk divatba. Ebben a korban az egykori szláv lakosságnak már csak a törmelékei lehettek meg Északerdélyben, mert hisz itt különben nem vették volna a románok a szláv származású helyneveket általában már magyar közvetítéssel át, amint ezt ép Kniezsa beható ée meggyőző fejtegetéseiből tudjuk. Ezért szerintünk a mai magyar névalak {Erdcufolua 1376) az*Erdeü-ouvou-folva névalak lerövidüléséből származhatott, míg az o. Ardeova névalak az eredeti magyar névalak viszszatükröződésének tekinthető. Az ugyanis sok esetben megfigyelhető, hogy a románok hosszabb magyar és német helynevek végét az átvételnél egyszerűen elhagyták. 2. A Nyárszó (KI. 8) oo Nearsova névpár román alakjára nézve sem szükséges szláv közvetítésre gondolnunk, mert az a magyar *Nyáraszoua névalakból is származhatott. 3. A Szent László (TA. 12) oo Säväghisla névpár tekintetében maga K. is lehetségesnek tartja, hogy a román névalak román *Sân Vladislav névalakból származott. Nyilván így is van. Tehát szláv közvetítés feltevésére e helynévnél sincs szükség 4. Az Oláh-Fcnes (KI. 74) oo VI" h a névpár román alakja K. sízerint a szláv vlach népnévből származott volna; csakhogy ,.a helynév képzése nem világos". A szóvégi -a a románban alakult volna, „mint a szláv Vla$i-ból kikövetkeztetett román egyesszám". Teljesen rejtélyes azonban, hogy oláh pásztorok miért szánták- volna el magukat erre a komplikált nyelvészeti manipulációra, amikor a népnevek a románban is többesszámi alakban szoktak megjelenni helynévként (pl. Tótalmás Bh. 59 ro Sárbi, Oroszfalu MT. 43 со Ru$i). A feltevés tehát teljesen valószínűtlen. — Szerintünk a román névalak a szász Wallachiscb-Fenisch névalakból származott, annak olyan lerövidülése révén mint aminőre a fenti Ardeova esetében is láttunk egy példát. De ilyenformán lett Hidalmás-ból: Hida (KI. 33), Sóspatak-hó\: Seuça (Af. 79), Felsendorf- ból: Fel fa (NK. 54), Probstdorf-ból: Proçtea (NK. 47). — 6 Megjelent 'az Erdélyi Tudományos Intézet 1940—41. évi Évkönyvében és különlenyomalként is.
