Századok – 1945-1946
Tanulmányok - FISCHER ENDRE: A római társadalom legrégibb szervezetéhez 179
18Э FISCHER ENDRE ugyanennyi curia, ha a végén már csak jelképesen is, még a köztársaság alkonyán is megvolt. Minden curia 10 genset foglalt magába és már a legrégibb naptár számontartott ünnepeket, melyeken a curiák áldozatokat mutattak be.17 Ezeket az áldozatokat még a köztársaság végén is a curiák végezték el, amint hogy a maguk gyűlésein, a comitia curiatan választották elöljárójukat, a, curio maximust is, aki a fiamén curalist-szal és egy lictorral végezte a szükséges vallási szertartásokat.'8 Bár a források és ezek alapján a tudományos irodalom a curiák lokális jelentőségét is kiemelik, ami valószínűleg a közös nemzetségi birtok remipisoentiája, kétségtelen, hogy igazi karakterüket a nemzetségi szervezet adta meg. Ez tűnik ki abból az exclusivitásból, melyről a curiák gyűlései még a történeti korban sem mondtak le. A curiákhoz csak patríciusok tartozhattak, de mindenesetre csak ők rendelkeztek szavazati joggal a comitia curiatan. Mommsen szerint ugyan a centuriális államrend bevezetése óta plebejusok is szavaztak a curiák gyűlésén,'9 de ebből pozitívum csak az, hogy 209-ben Кг. е. a néptribunusok közbelépése után egy plebejust választottak curio maximussá.20 Az a történeti tény, hogy a plebejusi egyenjogúság követelése koráig a curiák, mint politikai és vallási szervek a római állam és társadalom gerincét képezték, már a kutatás régebbi fokán nyilvánvalóbbá tette, hogy a curiák esetében ősi társadalmi intézményről van szó, mely nemcsak elválaszthatatlan a nemzetségi szervezettől, hanem annak természetes továbbfejlődése. A nemzetségi társadalom létéhez való kötöttség nemcsak a curiák jelentősége, hanem keletkezésük szempontjából is sokatmondó. Ha ez utóbbi megállapításával nem is foglalkoztak speciális kutatások, a jogtörténeti vizsgálat egyidejűnek vette őket az ősi tribusokkal.2 1 Ez annál jogosabbnak tűnhetett fel, mert igen sűrűn együtt fordulnak elő, főleg italiai emlékeken. Magának a curia szónak nyelvészeti analízise: coviria52 (férfiak gyülekezete) is egésBen a legújabb időkig alátámasztotta azt a nézetet, hogy a curiák képezték azt a közjogi szervezetet, melyen keresztül a gensi társadalom a maga közösségi akaratát vallási és politikai téren éryényesitette.2 3 A tribus- és curia-szervezet ősi itáliai jellegét először Beloch, 21 majd a vallástörténeti irány képviselője, Altheim vette tagadásba/5 Altheim sem a tribus-, sem a curia-beosztást nem tekinti Kómában a nemzetségi társadalom természetes fejlődés útján létrejött szervezetének, hanem az etruszkkorszak újításának. Szerinte az a körülmény, hogy a legrégibb naptár, mely az állam kultuszait tartalmazza, a nép curiákra való beosztását már feltételezi, bizonyíték rá, hogy az állammá szerveződés éppen a curiákra való beosztás által kezdődött. 17 V. ö. Kiibler: Curia, PW VI. 1815. sk. " V. ö. Kübler: Curio, PW IV. 1836. sk. 19 Römisches Staatsrecht III. 92. 1. Liv. XXVII. 8. 1. 21 В. Küblier: Geschichte des röm. Rechts, Leipzig-Erlangen 1925, De Francis«: id. m. id. h. Beloch: Römische Geschichte 268 I. 22 Pott: Etvm. Forsch. I. 123, II. 413, Kretschmer: Glotta 10, 150. sk., 13, 136. 23 M. Weber: Wirtschaft u. Gesellschaft2 553. sk 24 Römische Geschichte, Berlin u. Leipzig 1926. 270 sk. 25 Epochen I. 79. sk.
