Századok – 1945-1946

Tanulmányok - ELEKES LAJOS: A dinasztikus elv a román államfejlődésben 147

A DINASZTIKUS ELV A ROMÁN ÁLLAMFEJLŐDÉSBEN 161 hogy már ekkor gondolt arra, amit később, uralmának utolsó éveiben meg is tett: társuralkodóul vette maga mellé fiát, akit örökösének szánt. Ilyen társi minőségben kelt Mihály vajdának az az oklevele, melyben teljes uralkodói nyomatékkal rendeli el a dámbovitai várnagyoknak, a rucäri és brani vámosoknak, ne háborgassák a brassai kereskedőket, hogy azoknak ne kelljen „többé panaszkodniuk uraságom, vagy uraságom atyja előtt". Mircea eljárása nyilván abból a törekvésből fakadt, hogy kiemelje örököséül szánt, legidősebb fiát a többi uralomigénylők közül. Hasonló szándék olvasható ki Moldvában Jó Sándor 1414 utáni okleveleiből, melyeknek záradékában a vajda különösen kiemeli első fiúgyermekét: „szeretett fiam Ilia$ vajda és összes gyermekeim hitére . . ." formulát használván akkor, amikor már második fia, István is életben volt.25 Egyikük igyekezete sem vezetett eredményre. A XV. század első fele mindkét vajdaságban vad trónküzdelmek kora, amikor apára fiú, törvényes gyermekre törvénytelen, testvérre nagybátya és unokaöccs következett. Ebben a teljes összevisszaságban csak a lengyelek — tehát külső hatalom — beavatkozásai képviseltek valamelyes elvszerűséget, amennyiben azok, legalább eleinte, Moldvában az elsőszülött, Iliaç és az ő ága érdekében történtek, azonban nem teljes következetességgel s nem is túlságosan nagy buzgalommal. Egyébként a „bellum omnium contra omnes" zűrzavaros kavargásának ebben a korszakában öröklési elvekről beszélni sem lehet.26

A század végén ismét mutatkozik valamelyes higgadás. Havaselvén Vlad Cälugär megismételte I. Mircea kísérletét: fiát, a későbbi Nagy Radut uralkodótársul vette maga mellé.27

Sikerült is elérnie, hogy az, bár mások is pályáztak az uralomra, viszonylag zavartalanul jutott „örökségébe". Radu halála után azonban ismét villongások törtek ki, ági és személyi küzdelmek, melyekbe hovatovább homályos eredetű trónigénylők és elhatalmasodott bojárpárlok is beleszóltak s a vajdaságot még a száz év előttinél is súlyosabb, zavarosabb helyzetbe sodorták. Moldva erőskezű uralkodója, Nagy István szintén kísérletet tett az uralkodótársi kiemelés útján való utód jelölésre. Miután azonban legidősebb fia, Sándor, ki uralkodásának második felében ily minőségben szerepelt mellette, korábban elhalt, halálos ágyához rendelte országa előkelőit s az ellenkezőkkel rövid úton 25

AÍci a bistri{ai krónika szerint 1411-ben született. Oklevelek: Costüchescu i. ш. I. 1103. s köv., lill. s köv., 121. s köv, 1, — Mircea 1391-i oklevele: Hurmuzaki 1/2. 341—342. 1. Mihályé: Bogdan: Documente privitoare la relatiile .. . 6—7. 1. 26

Régebben Xenopol nyomán feltették, hogy a XV. század trónharcai Havaselvén két ág: Dan és Mircea leszármazóinak küzdelmeire egyszerűsíthetők. Azonban az ágak tagjai egymással is hadakoztak, v. ö. Filitti i. m. 75. s köv. 1. 27

E minőségben kelt annak 1492-ben, tehát négy évvel apja halála előtt adott oklevele: Convorbiri Literare 1903. 629. 1 11