Századok – 1945-1946

Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85

KÉT VILÁG HATÁRÁN 133 Kircher, Aihanas (1602—1680). Híres német jezsuita polihisztor; Rómában működött. Maignan. Toulousei teológus professzor, a minimi rend tagja. Cursus philosophicus (1673) c. munkájában a régi és új irány küzdelme érezhető. Mairan, Jean-Jacques Dortous de (1678—1711). ÍFranciu fizikus és matematikus. Malebranche, Nicole (1638—1715). Oratoriánus szerzetes, aki Descartes rendszerét fejleszti tovább az occasionalismus irányában. Malpighi (1628—1694). Olasz orvos, a mikroszkopikus bonctan megalapítója. • Maupertuis. Az első francia newtöniánus könyv szerzője. (Discours sur la figure des Astres. 1732.) Musschenbroek, P. van (1692—11761). Holland newtöniánus, a leydeni egyetemen s'Gravesande és Boerhaave tanítványa volt, később ő maga is a fizika professzora ugyanitt. N'ollet, .Jean-Antoine • (1700—1770). A kísérleti fizika egyik úttörője Franciaországban. Ptolemeus Cardinalis (eredeti nevén Tolomei, 1653—1726). Olasz jezsuita, az első helyen áll azok közt, akik a régi és az új filozófiát próbálják egyesíteni. Nyugodt biztonsággal építi ki rendszerét, amely előnyösen különbözik a szokásos eklekticizmustól. Purchot. Francia filozófus. Munkája (Institutiones philosophicae) a francia iskolákban szokásos eklektikus filozófia, a felvilágosodás korának jobb tankönyvei közé tartozik. Jaszlinszky cartesiánusként ismeri. Regnault, Noel (1683—1762). Francia jezsuita, Párizsban a matematika és fizika professzora, cartesiánus. (Dialogi physici c. munkája 1745-ben Nagyszombatban, 1749-ben Kassán promóciós kiadvány.) Riccioli (1598—,1671). Olasz jezsuita csillagász. Schott, Caspar (1608—1666). Német jezsuita fizikus, előbb Itáliában működött, később würzburgi professzor. Sturm, Johann Cristian. Altdorfi professzor a XVII. században, a cartesianizmus egyik úttörője Németországban. Vallisnieri (1661—1730). Olasz orvos és természettudós, páduai professzor. Modern felfogása miatt sok zaklatásban volt része. Willis. Kiváló angol anatómus, az idegrendszer fiziológusa a XVII. században. Talán ezeknél a felsorolt és a többi, számtalan, itt nem említett filozófusnál és természettudósnál i§, akiket a könyvek jegyzeteiben találunk, jellemzőbb az, hogv kiket nem idéznek. Egyáltalán nem fordul elő például Anton Mayr, Adam Contzen, Georg Hermann, Johann Schwartz, Peter Schwann neve, tehát a német jezsuita filozófusok konzervatív, skolasztikus csoportja és egyáltalán a legritkább esetben találkozunk a régi nagy és a korukbeli konzervatív jezsuita filozófusok neveivel. Ez maga is modern szellemüknek erős bizonyítéka. Feltűnő az is, hogy a magyar jezsuiták munkáiban mennyire hiányzanak a legismertebb haladó irányú német jezsuiták is. Berthold Hauser, a nagy egyeztető, vagy Mangold, Storchenau, Stattler, Zallinger, Steynineyer nevét hiába "keressük ugyanakkor, amikor angol, francia, olasz, németalföldi filozófusok neveinek egész tömegével találkozunk. A természettudományokban vezető Anglia fizikai-kémiai-élettani eredményei, nyugat és dél filozófiája és fizikai ismeretei közvetlenül jutnak el a magyar jezsuitákhoz.