Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
124 CSAPODI CSABA 4. theologia naturalis. Ivancsicsnál csak annyi a különbség, hogy az ontologiál és aetiologiát külön-külön fejezetben tárgyalja és így nála a disputációk száma nem négy, hanem öt. Reviczky ugyanígy öt szakaszt különböztet meg, de ezeket két főcsoportba osztja: Az első hármat metaphysica generalis, az utolsó kettőt metaphysica particutaris néven foglalja egybe. Hogy a metafizikák is mennyire átmeneti, két különböző szemléletű világ határán álló korszaknak termékei, arra nézve jellemző, hogy míg egyrészt igen sok lényeges kérdésben határozottan a skolasztikus megoldás ellen foglalnak állást a szerzők, másrészt viszont tankönyveik részletesek és alaposak. Jaszlinszky metafizikája 288 kis 4° lap, Reviczkyé 274, Ivancsicsé meg éppen 421. Ha ezzel szembeállítjuk azt, hogy a neves olasz piarista filozófus, Corsini munkájában mindössze 38 lap jut a metafizikának, akkor világosan látjuk, hogy a kor metafizikátlansága még nem érkezett meg a nagyszombati egyetemre. A nagyszombati professzorok ebben a tekintetben is az egyeztető eklektikusok közé tartoznak. A metafizikában legfeltűnőbb új tétel a qualitates absolutae, a qualitates occultae, az accidens absolutum éleshangú tagadása. Szerintük a skolasztikusok qualitates absolutaé-ja nem accidentia absoluta, hanem csak a testek módosulásai, amik érzékeinkre különbözőképen hatnak. „A qualitates absolutae törlendők a filozófiából", — mondja Jaszlinszky.128 Reviczky is határozottan kimondja: „accidentia absoluta nincsenek",129 pedig az 1706-i rendfőnöki tilalom ezt a tételt szószerint közli azok közt, amelyeket tanítani nem szabad.13 0 A lélek székhelyét illetőleg mindhárom metafizika egyöntetűen elveti a skolasztikus nézetet, hogy t. i. a lélek székhelye az egész test. Az ő véleményük sokkal közelebb áll Cartesiuséhoz, aki az agy tobózmirigyében keresi a lélek székhelyét. Reviczky, Jaszlinszky, Ivancsics általában az agyvelőben keresik a lelket. Reviczky ennyivel meg is elégszik, szerinte közelebbit nein lehet mondani.131 Jaszlinszky és Ivancsics az agykérget tekintik annak a helynek, ahol a lélek és test kölcsönhatása lebonyolódik, tehát szerintük közelebbről ez a lélek székhelye.13 2 A megtartott skolasztikus részletekben a jezsuita hagyománynak megfelelően természetesen nem a szenttamási irány követői. 128 ,.Modo dicta satis indicant corporum qualitates sensibiles esse non nisi corporum modus sensoria nostra cantaclu suo immutantes; non vero accidentia eorum absoluta, pro quibus velut aris et focis Peripatetici dimicant Accidentia enim absoluta non sunt corpus et materia . . . qualitates absolutae a Philosophia sunt amovendae." (Jaszlinszky: Metaphysica 132. 1.) 129 „Magnis olim studiis Scholasticos inter agitata est haec questio. Asserebant omnes: accidentia, seu modos entis ea ratione a substantia, corporea sit, seu spirituális, dependre, ut ipsa natura sua neque fieri, neque existere possint sine subjecto.. . Assero: Nec accidentia absoluta, пес modales entitates dari, í^deoque ens in haec non dividi." Cáfolja, hogy állítása ellentétben lenne a konstanzi és a trienti zsinat határozataival. (Reviczky: Metaphysica 12—15. 1.) 130 A tiltott tételek közt: „Nulla sunt accidentia absoluta." (Monument» Germaniae Paedagogica IX. к. 124. 1.) 131 Reviczky: Metaphysica 252; 1. 132 Jaszlinszky: Metaphysica 225. 1., Ivancsics: Metaphysica 327. 1
