Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
KÉT VILÁG HATÁRÁN" 107 jon a ptolemeusi vagy a tychoniánus tétel védelmét kívánta-e az akkori professzor, de a fő az, hogy a heliocentrikus világrendszer akkor említésbe se jöhetett. Ilyen előzmény után nem meglepő, hogy Jaszlinszky Antal fizikája 1756-ban már úgy nyilatkozik a Ptolemeus-féle geocentrikus világrendszerről, hogy „mint a csillagászati megfigyeléseknek és a fizikának ellenmondó elméletet ma már jogosan veti el mindenki". Tycho rendszeréről azt állapítja meg, hogy bár sok kifogás hozható fel ellene, mégis mint hipotézis a valószínűség határai közt marad.5 7 (1751-ben még tételként védik!) Nyilvánvaló, hogy a szerző mindenestől Copernicus rendszerének a híve, csak a tilalom miatt nem mondhatja ki világosan. Óvatosan hivatkozik arra is, hogy tulajdonképen nem is új elmélet ez, hanem nagyon régi. Ezt vallották az ókorban Heraclides Ponticus, Philolaus Crotoniates, Aristarchus Samius és igen sokan mások. Copernicus csak újra felelevenítette és harmincévi munkával úgy kidolgozta, hogy „egyszerűségével, a csillagászati megfigyeléseknek való csodálatos megfelelésével, a számítás könnyűségével legjobban ajánlja a csillagászok számára és megnyeri a leghíresebb fizikusokat". Jaszlinszky azonban mintha még ettől az óvatos fogalmazástól is megijedne, sietve hozzáteszi, hogy hiszen e szerint' a rendszer szerint is a föld a csillagos ég középpontjában van, mert az óriási távolságok miatt a föld-nap távolság elenyésző csekélység.58 Ez után a védekezés után ki meri mondani a felelelet arra a kérdésre, hogy Copèrnicus rendszerét mint valószínű hipotézist védeni lehet-e?: „Systema Copernici velul hypolhesim coelestibus phoenomenis apprime consonam, nec Physicae repugnantein defendi posse asserimus". Arra az ellenvetésre is megfelel, hogy Copernicus rendszere ellentétben lenne a Szentírással, amelynek szavaiból az derül ki, hogy a nap mozog és a föld áll s hogy a bíborosok kongregációja éppen ezen az alapon ítélte el a tételt Ő nem állítja azt, hogy valóban a föld kering a nap körül, hanem csak azt, hogy ez a hipotézis megfelel az égi jelenségeknek és nem mond ellent a fizikának. „Különben is egyáltalán nem hiányzanak katolikusok közt sem azok, akik tagadják, hogy Copernicus tanítása ellentétben lenne a Szeptíráss^l ', mert szerintük a Szentírást nem kell szószerint értelmezni, főleg nem olyan kérdésekben, amelyek nem a hitet "érintik, mert nyelve ilyen esetekben a közbeszédet használja. Ennek bizonyítására Muratorira és Szent Ágostonra hivatkozik.59 Bár így világosan látható, hogy a copernicusi világrendszer híve, a továbbiakban mégsem Copernicus elmélete alapján folytatja a tárgyalást, hanem a napot a bolygók között ismerteti. 67 Jaszlinszky: Physica II. 22. és 29 1. 58 Uo. 23. 1. 59 Uo. 32—33. 1.