Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
KÉT VILÁG HATÁRÁN" 103 fizikát, azáltal, hogy a fölösleges, csak ész-gyakorlatul szolgáló kérdéseket elhagyták, nehogy elvegyék a helyet és időt a fontosabb dolgok, főleg a fizika tárgyalása elől.4 3 Ezek a "filozófusok „nem ülnek elmélkedve a múzeumokban, hanem magát a természetet vizsgálják és megfigyeléssel leleplezik".4 4 * Az új filozófusok az ókoriak nyomdokaiba lépve és elítélve az arabok hanyagságát, a mozgásról szóló tant a matematika törvényeinek segítségével pontosabban igyekeznek vizsgálni s ígv „az egész fizikát sokkal biztosabbá és az állam hasznára (reipublicae usibus) alkalmasabbá tenni" 45 Az emberiség haszna és boldogsága teszi értékessé az új filozófiát, elsősorban a természetbölcseletet, fizikát az ő szemükben Ádány, Reviczky, Jaszlinszky nem győzik eleget dicsérni a fizika hasznát: „A filozófiának azt a részét — írja Reviczky —, amely a dolgok természetét. tulajdonságait, rendjét, törvényeit, erőit nemcsak kutatja, hanem ezeket az értelemből éppen úgy, mint a tapasztalatból vett érvekkel ki is fejti, megerősíti, bebizonyítja, tnindig a legkellemesebbnek és leghasznosabbnak tartották: mert ennek a világnak egész szerkezetét magába foglalva csodás változatosságával gyönyörködtet, sőt egyszersmind a legtöbb mesterségnek, amely az ember szükségletére vagy boldogságára szolgál, vagy szülője, vagy táplálója Mert mi alkalmasabb a lélek igazi gyönyörűségére, mint mérni az egek hatalmas tágasságát, az egekben futó csillagok mozgását és a mozgások törvényeit, sőt ami a tudatlan tömeget üres félelemmel tölti el, a napfogyatkozásokat, üstökösöket, északi fényeket, kettős napokat és számtalan más dolgot nemcsak félelem nélkül, hanem kíváncsian szemlélni; azután behatolni a földnek mélységes mélyébe, kikutatni a vizek árját és a tudás vágyával nyomozni az ércek eredetét, végül szemügyre venni, megvizsgálni és .megérteni a négylábúaknak, madaraknak, vízi állatoknak számtalan fajtáját, sőt a rovaroknak csak műszerekkel érzékelhető természetét, részeit, szervezetét .. .? Mi fontosabb egész életünk hasznára, javára, mint azok, amik az ásványok, füvek, nedvek fölismert erejéből az üdvös orvostudományra háramlottak, amelyek a testek nehézségi erejéből, kohéziójából, a mozgás törvényeiből a mechanika, architektonika javára szolgáltak, amelyeket a csillagok, szelek és a mágnes pontos megfigyelése a hajózásnak hozott; ha végül arra figyelünk, amiket ezeknek, sőt az egész természetnek szerzője és teremtője, az Isten ismeretére vonatkozólag hoz számunkra, amire minket ez a tudomány a legbiztosabban elvezet, akkor valóban nincsen semmi más, amit több haszonnal lehetne és kellene a jánlanunk."4 6 43 „Discrimen praecipuum inter Scholasticos et Recentiores Philosophos in eo situm est, quod illi in subtiíiori ratiocinio toti defixi fuerint; cui ne unquam deesset matera, per Logicam, aeque ac Physicam ita Metaphysicam diviserunt; ut tota prope eorum Philosophia Metaphysica esset. Hi partes Philosophiae a partibus accurate separarunt; quaestiones subtiliores soli ingenio exercendo servientes, ne melioribus locum, tempusque eriperent. e Philosophia eliminaverunt, aliis utilioribus substitut is, aut diligentius excultis: et Physicam, quae apud Scholasticos neglecta jacuit, magis ac unquam antea naturae observationibus, experimentisque captis vocata quoque in subsidium Mathesi excoluerunt, amoenam, simul et utilem effecerunt." (Jaszlinszkv Logica 16. 1.) 44 Reviczky: Physica I. 226. 1 45 Uo. 137, 1. 46 Uo. 3—4. I.
