Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
KÉT VILÁG HATÁRÁN" 87 Az egyes ember és az egyes emberekből álló szélesebb körű egységek: emberiség, nemzet, állam, társadalom ugyanis bizonyos értékek, célok megvalósítására törekszenek és az irányítja cselekvéseiket, hogy mi ez a cél, az értékeknek milyen sorrendjét ismerik el a maguk számára. A felvilágosodás előtti kor legfőbb értéke, legnafvobb problémája az embernek Istenhez való viszonya: a religio; mégpedig Istentől rendelt egyházi kereteken belül. Nem mintha a gyakorlati élet, politika, gazdaság, társadalom tisztán ideális, vagy idealista alapokon állt volna, de az kétségtelen, hogy a keresztény emberiség tudatosan elismert irányító elve volt az, hogy az élet igazi célja Isten szolgálata, a túlvilág. S ha a jelenvilág vonzása, érdekei sokszor el is terelték figyelmét erről a célról, az értékek sorrendjében nem történt változás. Még a humanizmus sem tudta, egyes kivételektől eltekintve, általánosságban megbolygatni ezt az elvet. Ezzel szemben a felvilágosodással kezdődő újabb korszakot az értékek sorrendjének megváltozása jellemzi. Minden más: racionalizmus, természettudományos érdeklődés, szabadgondolkozás és a többi csak előzmény, indítóok, járulék vagy következmény. A lényeg az értékrendszernek eudaimonisztikus irányban való megváltozása: ezentúl az emberi élet legfőbb értéke és értelme a boldogságkeresés. A boldogság útját pedig önmaga állapítja meg, minden tekintélytől függetlenül, saját értelmével, amely így az ismereteknek és erkölcsi magatartásnak teljesen önálló eszköze, forrása és törvényhozója. A felvilágosodás korában előttünk áll az autonóm ember ideálja. * A szellemi korváltásban kettős folyamat játszódott le: az egyik a régi eszmények gyöngülése, fokozatos eltűnése, a másik az újak jelentkezése, sokszor már századokkal korábban, időnként eltűnve, majd újra felszínre bukkanva, megerősödve, míg végül is kiszorítják vagy átalakítják a régit. A két folyamat közül az elsővel még aránylag kevéssé vagyunk tisztában, nincsenek még elég világosan kikutatva azok a szálak, amelyek a lezáruló világ utolsó fejezetét, az úgynevezett barokk-kort összekötik a felvilágosodással, nem ismerjük még eléggé magának a folyamatnak lejátszódását. Azt a folyamatot, amelyen keresztül a barokk világ kiüresedett és felszívódott egy más értékrendszerű korszakba. A felvilágosodás eredetéről, előkészítő áramlatairól, kibontakozásáról már jóval többet tudunk, hiszen a kutatás ezen a téren már hosszú múltra tekinthet vissza. Főleg a protestantizmusnak a felvilágosodással való kapcsolata, a felvilágosodásnak mint világnézetnek protestáns területeken való elterjedése világosabb már előttünk. Protestáns országokban az átalakulás zökkenő nélkül ment végbe s az ortodoxia heves ellenállásával szemben is megállíthatatlanul haladt előre. Mégpedig úgy, hogy a protestantizmus nagyobb hajlékonysága folytán a protestáns vallásos érzéssel, egyházi fegyelemmel, hittartalommal észrevehető töréssel nem került szembe.
