Századok – 1944
Beszámolók - FISCHER ENDRE: A görög-római történetírás az utolsó évtizedben különös tekintettel a magyar kutatásra 63
72 TISCH 10ti ENDRE lanság következtében — úgyszólván megoldhatatlanoiknak tartottak." Szabó Árpád kísérlete az Urbs quadrata hagyományának az előbb tárgyalt szellemben való vizsgálata élénk polémiára vezetett, mely a személyi vitát sem zárta ki." A köztársaságkori római történet forrásanyagának kritikai vizsgálata során a nagyfontosságú görög történetíró Dionysius Halicarnassensis forrásértékének a megállapítására egyrészről,48 a királyok törvényeivel azonosított Jus Papirianum keletkezésének és jellegének a megállapítására másfelől ugyancsak magyar kutató tett kísérletet.49 Altheimnek a római vallástörténet Wissowa-féle szemléletét felszámoló munkái (melyekről az általános részben már szó volt) szükségszerűen felborították a di indigetes és növensidesre vonatkozó nézeteket is,5 0 és Borzsák István adalékai az antik hagyomány alapos tanulmányozása és a modern tudományos kutatás (Altheim mellett főleg Koch: Der römische Juppiter, Frankf. Stud. XIV. 1937) ösztönzése nyomán előmozdították a régi nézetek teljes felszámolását és a római istenek két csoportja közötti különbségtétel tárgytalanságának a megállapítását.51 Az Altheim—Kerényi-féle iskola két kiváló tanítványa, A. Bre-1 icli5 3 és Szilágyi János György"3 tanulmányai annál inkább számíthatók a szorosabban vett történeti irodalom keretébe, mert nemcsak módszerük, hanem — és ez különösen Szilágyi kitűnő értekezésére vonatkozik —, az általuk tárgyalt problémák és elért eredményeik a rómaiakra vonatkozó történeti szemléletünket jelentősen gazdagították. Szilágyi tanulmánya átvezet a Kr. e. 2. század küzdelmes századába, melyet a szociális problémák feltörése sokban hasonlóvá tesz korunkhoz, A jelen és a múlt közötti hasonlóság felismerése volt a ,e Az Itália és Róma legrégibb történetére vonatkozó irodalom áttekintése F. Altheim: Forschungsbericht zur römischen Geschichte von den Anfängen bis zum Tode des Pyrrhus. (Die Welt als Geschichte 2, 1936, 68. sk.; .1 Vogt. Bericht über das Schrifttum des Jahres 1939 zur römischen Republik. Klio 33. (N. F. XV.) 1940, 257—264. 1.; Klio 34 (N. F. XVI.) 1941, 363—378; F. Matz: Bericht über die neuesten Forschungen zur Vorgeschichte Italiens (1938/39). Klio 33 (N. F. XV.) 1940, 140—1«4; Klio 35 |1942) 299—331. Wiesner: Italien und die grosse Wanderung. Die Welt als Geschichte 8. 1942, 197. sk. V. ö. Frischer E.: A legrég'bb római történet kutatása. Történetírás, 1937, 238. sk. 47 Szabó A.: Roma quadrata, Rheinisches Museum, N. F. 87. 1938, 160— 169. 1. V. ö. Dornseiff, Rhein Mus. 88 (1939), 192. Fr. Altheim: Italien u. Rom. 1. 1941. 242. 66. J., A. v. Blumenthal. Klio 35. (N. F. XVII.) 1912. 181. sk., Szabó A.: E. Ph К. 66. 1942, 253. 1.; Szabó Ä. társszerzőként szerepel Altheim mellptt: Eine Vorläuferin der grossen Völkerwanderung Die Welt als Geschichte 2, 1936, 314 fannak IV. Ahschnittjében). Vallástörténeti interpretáció Szabó Ä.: Lustrum E. Ph. К. 62, 1938. 374. sk. és ezzel kapcsolatos egy másik cikke: Circumferre E. Ph. K. 63, 1939 191. sk. 49 Fischer E.: Dionysios Halicarnasensis és M. Terentius Varró, Bp., 1931. V. ö. Rivista di filologia 1936. 419—421. 1. 49 Fischer E.: Uber die Entstehung des Jus Papirianum. Jahrb. des Gr. Klebeisberg Kuno-Instituts für ung. Geschichtsforschung in Wien Jahrg. V. 1935, 1. skk. 50 V. ö. H. Z. 149. Bd. 1934, 315. sk. 51 Borzsák J.: „Pater Romanus" és a „di Indigetes" E. Ph. K. 67, 1943, 52. sk. 52 Aspetti délia morte nelle iscrizioni sepolcrali deH'impero Romano. Bp.Leipzig. Dis. Pann. Ser. I. 7. V. ö. C. Koch: Gnomon, 1938, 619. 53 Atellana. Tanulmányok az antik színjátszás történetéhez.
