Századok – 1944

Ismertetések - A Jászberényi Múzeum Évkönyve. Ism.: Fodor Ferenc 571

PECSÉTTAN TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ 571 tielvzetét II. József korában. Az 1790—91. országgyűlés és az azt követő korszak reformtörekvéseinek vizsgálata után a nyomtatásban megjelent magánadatgyűjtések felhasználásával rajzolja meg a magyar gváripar képét 1. Ferenc alatt.' A munka következő része a reformkorszak iparosodásának kérdéseit taglalja. Széchenyi és Kossuth szerepét méltatja, különös tekintettel az Iparegyesület, a Védegylet, a Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és az Iparműtár Egylet működésére, vizsgálja a vám- és hitelviszonyok befolyását az ipari fejlődésre s e rész keretében — elsősorban Kossuthnak az 1(842. kiállítás alkalmával kiadott jelentése alapján — szakmánként ismerteti a magyar gyáripar helyzetét a 40-es években. Ezután — a következő fejezetben — az önkényuralom korával foglalkozik. Vizsgálja a földtehermentesítés és a vámközösség hatását, az ipar fejlődését gátló többi akadályokat, majd az előbbi fejezetekben már sikerrel alkalmazott módszerrel, szakmánként csoportosítva ad képet a gyáripar egyes ágazatairól. A munka utolsó fejezetének címe: Az önálló magyar iparpolitika kez•dete. A gazdasági kiegyezés hatásának ismertetése után rámutat a hitelélet fejlődésére és azon szoros viszonyra, amely hazánkban hitelélet és gyáripar között létrejött s amely a mai napig jellemzi nagyiparunkat. A korszak pénzügyi és mezőgazdasági válságait, a munkáskérdést, a közlekedés fejlődését, a vámkérdést, az önálló jegybank kérdését F. igen alaposan vizsgálja, majd munkájának utolsó száz oldalán a magyar gyáripar képét rajzolja meg az első iparfejlesztési törvény életbeléptetésének időpontjában. Az iparoktatás, a kiállításügy, az érdekképviseletek, a jogalkotások ismertetése után az iparűzők számával,és megoszlásával és általában a gyárvállalatok műszaki felkészültségével foglalkozik, majd a rendelkezésére álló statisztikák és kiadványok alapján teljes képet ad az egyes szakmák helyzetéről. A munkát lezárva, megvonja a II. Józseftől 188Kig terjedő évszázad iparfejlődésének mérlegét: a helyzet alig-alig változott a magyar gyáripar életének első százada alatt: az ország önellátásának szempontjából a magyar ipar egészének jelentősége még talán kisebb is, mint volt őskorában. F. müve komoly nyeresége gazdaságtörténeti irodalmunknak. Túlzásoktól mentes, nyugodt tárgyalási módja, adatainak megbízhatósága és könnyed stílusa révén nemcsak a nagyközönség, hanem a szakember számára is tanulságos, hasznothajtó olvasmány. Éppen ezért várjuk a második rész megjelenését, hogy a magyar gyáripar története összefüggő előadásban álljon az érdeklődők rendelkezésére. Т_Г,

T i ,S.VT, » A JÁSZBERÉNYI MÚZEUM ÉVKÖNYVE 1038—1943. Szerk. Komáromy József. Budapest, 1943, Jászberény város, 3,20 1. 12 mell. 8°. — (Jászsági Könyvtár 3.) Vidéki kultúrintézmények kiadványai között feltűnően gazdag felszereléssel, kifogástalan kiállításban jelent meg ez a benső tartalomban is igen értékes munka. Három csoportba osztva 32 tanulmányt tartalmaz. Az első csoportban a múzeum újabb öt évének történetére vonatkozó beszámolókat találjuk, a második részben új kutatásokon alapuló tudományos értekezések vannak, a harmadikban pedig vegyes közlemények. Az Évkönyv anyaga igen sokrétű, s így természetesen értékében is igen különböző. A tanulmányok írói között a helyi kutatók vannak többségben (a legismertebbek Komáromy József, Blénessy János, Priickler József), de több országosnevű tudós (pl. Fettich Nándor, Banner János) is szerepel. Tárgyuk szerint javarészt az ősrégészet körébe vágnak, egyébként megoszlanak helytörténet, néprajz, helyi népművészet, helyi építészet s egyéb szakok között. Figyelemreméltó a jászsági bibliográfiára vonatkozó adatgyűjtés. Ennyire változatos tartalmú kötetről összefoglaló kritikai értékelést adni alig lehet. így csak általánosságban szólunk néhány szót a munka értékéről.