Századok – 1944

Ismertetések - Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán. Ism.: Komoróczy György 547 - Kerekes György: Polgári társadalmunk a XVII. században. Ism.: Komoróczy György 547

548 HELY- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET lássál sem tesz, így minden dolgozata száraz, kellemes olvasmánynak nem nevezhető adattár marad. K. munkáiban hiába keresünk perspektívát vagy nagyvonalú összefüggések felismerésére szolgáló támpontokat. Egy elavult történetírási mód nyomja rá bélyegét valamennyi írására. A régimódi politikai történetírás kizárólagos időrendűségi elve érvényesül nála. A kereskedelemtörténet szemléltetésére ez a mód nem alkalmas. Itt lehetetlen egyetlen városra korlátozni a megfigyelést, vagy egyetlen emberre önteni a feltárt adatok tömegét; itt mindenképen túl kell tekinteni a határokon. Egy másik hibája K.-nek az, hogy az irodalom eredményeit nem veszi figyelembe, s tényeket, melyeket mások már régen leszögeztek, új felfedezésekként közli. Ezt látjuk szóbanforgó munkájában is. Belőle nem a XVII. századi polgári társadalmat ismerjük meg, hanem mindenekelőtt Schirmer János személyét, kereskedői tevékenységét. A látó szem azután az őróla megrajzolt kép alapján kikövetkezteti a század polgári típusát és a szatócskereskedő üzletvezetésének színvonalát. Egyéb adatai is, legfeljebb Kassa város polgárságára derítenek fényt. Bemulatja a város tisztviselői karának tevékenységét, a város szervezetét, a lakosság egyes rétegeinek befolyását a városkormányzatra, a köztisztviselők névsorát 1650-ből. Majd rátér a város katonai szerepére, miközben megismertet a város bástyáival, tornyaival, általában topográfiájával. Nagyjelentőségű az a jegyzék, amelyet Kassa lakóiról közöl, mert kiderül , belőle, hogy ez az idegennek hangoztatott város 78 százalékban magyar polgárságnak adott olthont! A nemzetpolitika zűrzavaros propaganda-harcában nagyon fontos ennek figyelembevétele. A lakosok társadalmi, nemzetiségi és gazdasági állapotának ismertetése után bemutatja a kereskedők szervezetét, a céhéletet. Mindezeket az adatokat világosan tárja elçnk s közleményei a munkát messze kiemelnék a helyi vonatkozások határai közül, ha az összehasonlítás módszerével mérlegelte volna a helyi eredmények jelentőségét, fontosságát. De így az az impressziónk, hogy amiről olvasunk, az kizárólag kassai esemény, másutt meg nem található. A továbbiakban Schirmer János személyi ügyeivel foglalkozik. Ezen a területen azután tökéletesen érvényesül a K. sajátos módszerének minden előnye: oly tökéletes képet rajzol az emberről, munkásságáról, gazdagságának fokáról, politikai, illetve társadalmi tekintélyéről, hogy ebben a tekintetben semmiféle nagyvonalú jellemrajz sem versenyezhet az általa hűségesen kiírt adatok megbízhatóságával. Megismerjük családi és származási körülményeit, lázas munkásságát a város megvédelmezésében, lokáldiplomáciai megbízatásait (Wesselényi, Spankau, Joanelli és másokkal való tárgyalásait), tehát a közösség érdekében kifejtett tevékenységét, majd üzleti kapcsolatait, üzletvezetését, könyvelését. De e helyen ismét hiányoljuk az összehasonlítást, mert Schirmer annyira tökéletes üzleti könyvet hagyott az utókorra, hogy érdemes lett volna megvizsgálni: vájjon nem volt-e kapcsolata az Európában éppen akkor terjedő Savary-féle Parlait négöciant-nal s ha nem, mintául szolgálhatott volna-e az akkori magyar kereskedői üzletvezetésnek. К. a kereskedő mellett bemutatja az árut is. Jegyzékéből és felsorolásából látható: mily széleskörű áruismét követelt az akkori élet egy-egy kereskedőtől, aki nem is tartozott a nagyvonalú polgárok típusába, hanem inkább jólszituált közepes kereskedő volt. K. az árukat eredetük helye szerint is ismerteti, majd azt is, hogy kiknek adott el, amiből kiderül, hogy az akkori kereskedelem még a kistételű vásárlásoknál sem korlátozódott a helyi üzletkötésekre, hanem egész vidékeket hálózott érdekkörébe. Ez a tanulsága K. könyvének. S nem foglalkoztunk volna vele ily lioszszasan, lia K. munkásságát nem értékelnénk a kereskedelemtörténeti irodalom területén. De megjegyzéseinket éppen azért tettük, mert ma ismét feléledni látszik az a történetírói módszer, amely a gazdasági és különösen a kereskedői élet területén élet darabokat mutat be, a helyett, hogy életet ismertetne. A kereskedelem a közösség tevékenységének egyik megnyilvánulása, tehát nem beszélhetünk róla a közösség ismertetése nélkül. KOMORÓCZY GYÖRGY (Kassa)