Századok – 1944

Ismertetések - Maksay Ferenc: Éredréd; egy vegyes nemzetiségű falu népiség- és társadalomtörténete. Ism.: Niklay Péter 546

546 HELY- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET anyagi helyzettől függetlenül öröklődők ugyan, de az anyagi helyzet az egyes kategóriákban erősen változó. Minthogy ilyenformán a rétegződést helyesebben mutatja a gazdasági helyzet, jó táblázatban kimutatja, hogy 1578—1696 között mennyi a tehetősebbek közül a 0—9, 10—49 és 50-nél több keresztgabona után tizedet, s mennyi a kereszténypénzt fizető szegények abszolút és százalékos száma. Ez a táblázat egyúttal megmutatja ebből a korból a gazdasági hanyatlás mértékét is. összefoglalásul megállapíthatja M., hogy a törökkori falutársadalom kisnemes-jobbágy-zsellércsaládai mind gazdaságilag, mind kulturálisan szorosan egymáshoz, sőt egymásba simuló rétegek tagjaiként szerepeltek. A néptől elkülönülő nemesi kaszt igen kisszámú volt. Az elvadult föld megmunkálására, a hiányzó munkaerőt pótlandó 1720—50 között nagyobbszámú román települő érkezett a birtokos nemes családok földjére. Az 1828. évi összeírás alapján megállapítható, hogy a magyar parasztság helyzete javult ugyan, de az igénytelen, takarékos és szapora, ezenfelül kedvezőbb feltételek mellett különböző helyekről a faluvégre telepített román jobbágy mégis mindenben megelőzte a magyart: aránylag több volt köztük a telkesgazda, kevesebb a zsellér, nagyobb volt a szabadok száma, az állatállomány is. A románság nagyobb szaporulata révén gyorsan megszerezte a népi többséget. A magyarság a XIX. század közepe óta, az anyakönyvek tanúsága szerint, hanyatló népesedésü. Ennek okait M. főként abban látja, hogy a magyar jobbágyság átvette a kisnemesség életformáját, amelynek magasabb kultúrájával összefügg a születéskorlátozás divatja; másrészt azonban a magyar nép szerényebb életviszonyai is közrejátszhattak. Így ma, ha nincs is kifejlett egyke, a gyermekek száma kevés, a fölszabaduló földekre és házakra a hat-nyolcgyermekcs románság azonnal ráteszi a kezét, halálos biztonsággal szorítva hátrább az őslakó magyarságot. Az értekezés végéhez csatolt tizedjegyzék és jobbágynévsorok jó ellenőrzésül szolgálnak a kitűzött két cél tételeihez, amelyeket M. jól kezelt forrásanyagával és fejlett történet-statisztikai módszerével maradéktalanul igazol. NIKLAY PÉTER MAJLAT JOLÁN: EGY ALFÖLDI CÍVIS-VÁROS KIALAKULÁSA. NAGYKÖRÖS GAZDASÁG- ES TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A MEGTELEPEDÉSTŐL A XVIII. SZAZAD ELEJÉIG. Budapest 1,943, Szerző kiad., 2181. 1 térk. 8°. — (Tanulmányok A Magyar Mezőgazdaság Történetéhez. 15. Szerk. Domanovszky Sándor.) Szép reményekre jogosító pálya indulását jelzi ez a könyv. Törtqneti tárgyú doktori értekezéseknél egészen szokatlan mérvű néprajzi és szociológiai képzettség kezdő íróknál ritka szerkesztő készség és a források szuverén kezelése olyan erények, amelyek elismerésre késztetik a bírálót. Dicsérettel kell megemlíteni azt is, hogy a szerző a nehéz, nálunk alig érintett tárgyhoz hajlékonnyá tette a nyelvet, bonyolult társadalmi folyamatokról oly világosan beszél, hogy előadása egyik-másik ponton szinte tan könyv-jellegűnek mondható. A mű erényeit nem utolsó sorban a Domanovszky- és Hajnal-iskola módszeres képzésének köszönheti. A fiatal történésznemzedék képviselőinek tollából még nem jeleni meg könyv, amely ennyire átértve, kiérlelve és szervesen építette bele Hajnal történeti szociológiájának eredményeit előadásába. Ezek az eredmények jó műszernek bizonyultak, amellyel sikerült a források jogi nyelvezete mögül kihámozni a történeti valóságot. Nagykőrös történetének vizsgálata során nagyjából olyan város képe bontakozik ki, amelyben Erdei Ferenc a jellegzetesen magyar várostípust látja. Erdei megállapításaival legtöbbször összhangban állanak Majlát eredményei. De egy lényeges ponton nagy a különbség közöttük. Erdei úgy véli, hogy a szenlistváni rendezés a különlegesen magyar települési formákat megbontotta s szinte teljesen megsemmisítette. A már csak „emlékezetben és ösztönökben élő" (Erdei F.: Magyar város 10. 1.), ősi rend a török pusztítás nyomán kelt új életre. E felfogás szerint tehát a folytonosság megszakadt. M. előadásának viszont az a lényege, hogy