Századok – 1944
Tanulmányok - HERMANN EGYED: Az esztergomi érsek-prímási szék betöltése a XIX. század első felében 463
482 HERMANN EGYED dig a megegyezést keresi. Érdemesség szempontjából is Szepesyt teszi első helyre, másodikra Nádasdvt, akinek a neve különösen az arisztokrácia köreiben jóhangzású és aki Pálffy szerint vele született takarékossága mellett is rangjához méltóan él. Harmadik helyre Lonovicsot teszi, de csak azért, mert Lonovics csak nem rég lett püspökké és kinevezése sértené a hierarchiát, márpedig a főpapság támogatása nélkül működése nem lehet eléggé hatékony. Hozzá nem is nemes és ez is akadályozná tevékenységében. Pálffv különben azt tartotta, hogy Lonovics még olyan korban van, hogy érdemei halmozásával és a hierarchiában való előmenetellel ezeket a pillanatnyi akadályokat még legyőzheti és néhány éven belül méltó lesz a legmagasabb egyházi méltóságra is őfelsége tehát éppen Lonovics érdekében ne vágjon az idő elé.72 Л kancellár jelölései azonban hosszú hónapokig hevertek a konferencia irattárában a nélkül, hogy tárgyalás alá vették volna őket. Az sem használt, hogy szeptember 26-án maga Pálffy,73 október elején pedig Altieri nuncius is sürgette a döntést.7 4 A nuncius Metternich előtt egyházpolitikai érvekkel is szorgalmazta a prímás kinevezését. Szerinte a főpapság az egyházellenes liberális ellenzékkel sokkal eredményesebben szállhatna szembe, ha meglenne a vezére. De rámutatott arra is, hogy a Rudnay által megkezdett bazilika befejezése csak új prímástól várható. Végül hangoztatta azokat az erkölcsi károkat, melyek az érseki szék betöltet -lenségéből nemcsak a főegyházmegyében, hanem az egész magyar katolikus társadalomban keletkeztek. Metternich azzal felelt a nuncius érveire, hogy nincs a magyar főpapok közt, aki a prímási méltóságot az uralkodó teljes megelégedésére be tudná tölteni, márpedig jobb, ha a prímási szék üresedésben marad, mint ha olyan főpap tölti be, aki a politikai és kormányzati ügyekhez nem ért. Metternich tartózkodó álláspontjának magyarázata talán abban keresendő, hogy az udvar már akkor mérlegelte, hogy a magyar klérus élére Schwarzenberg "Frigyes herceget, a fiatal salzburgi érseket helyezi, akiben bizonyára megbízhatóbb politikai eszközt látott, mint a leglojálisabb magyar főpapban. 1838. március elején azután Metternich az udvarnak ezt a szándékát nyiltan közölte a nunciussal és kifejezte a király óhaját, hogy a pápa a herceget még prímási kinevezése előtt bíborossá kreálja. Altieri azonban ügyesen elhárította az udvar kívánságait. Azzal érvelt, hogy a hercegben éppen azok a követelmények nincsenek meg, amelyeket Metternich fél évvel azelőtt egy főpapban sem talált meg. A herceg fiatal, tapasztalatlan, beteges, de Magyarországgal sem volt eddig kapcsolata. Nem ismeri tehát a magyarok nyelvét, nemzeti sajátosságait, alkotmányát, tehát 72 C. A. a. 1837 : 287. 73 C. A. a. 1837 : 1674. 74 Meszlényi, i. m. 365. 1.
