Századok – 1944

Tanulmányok - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyarság és a városi élet a középkorban 36

46 MÁLYUSZ KLEMER azok ismeretesek lettek, csak azért nem tette nevetségessé az egész kutatási irányt, mert Györffy hazai anyag- és problémaismeretével, erős reális érzékével, a XVIII—XIX. századi térképekre támaszkodva felfedezte számunkra az alföldi kertes várost, s ezzel gyönyör;! példát mutatott, miként lehet és kell gyümölcsözően értékesíteni a külföldi kezdeményezéseket s azok módszertani elveivel magyar eredményeket kibontakoztatni. Weinelt erős történeti érzékű kutató, mégha munkássága magán is viseli a nyelvészi egyoldalúság bélyegét. Két nagyobb önállóan megjelent könyve címével is mutatja ezt. Az egyik ugyanis a középkori szlovákiai német írásnyelvről szól, a másik pedig, а/ iglói városi jegyzőkönyv kiadása, a forrásnak nyelvi szempontból való értékesítését mutatja.25

Párját ritkítóan szorgalmas tudós; kéthárom év alatt szétszórtan és a legkülönbözőbb folyóiratokban — Zeitschrift für Mundartenforschung, Schlesisches Jahrbuch, Deutsches Archiv für Landes- und Volksforschung, Zeitschrift für Erdkunde bocsátott közre tanulmányokat, valamennyiben а szlovákiai németség történetének egyes részleteit világítva meg. Л/ újfelfogású német kutatógárdában, amelynek nálunk O. A Isbert és H. I. Beyer a legismertebb képviselői, kétségtelenül ő a legképzeltebb szlovákiai szakér.ő.23

Bár nem történész, Treiber hibáinak megismétlésétől mintegy biztosította Mencl könyve, amely kitűnő, jól áttekinthető térképvázlataival a megrostált anyagot készen hozta eléje, úgyhogy valósággal csak a rendszerezés maradt megoldandó feladatul. Ha mégsem érthetünk egyet eredményeivel, az — ezek szerint —- nem a metódusról vallott felfogás különbségébon leli magyarázatát. Nem is azt kifogásoljuk, hogy Szlovákiáról szólva, 1940-ben Kassát, Rozsnyót, Rimaszombatot is megtárgyalja. Az érzelgős rekriminációkon túl vagyunk. Az első világháború előtt nehezen tudtuk elviselni, hogy Budapestet a művelt Nyugat gyakran összetévesztette Bukaresttel. Ma mindegy számunkra, hová számítja barát vagy ellenség városainkat; fontosnak a tényleges állapotot tartjuk. Egyszerűen azzal magyarázzuk Weinelt állásfoglalását, hogy az alapul vett Mencl-féle munka, a komáromi tárgyalások előtt jelenvén meg, említett városainkat Szlovákiához tartozóknak tekintette. Az a főkifogásunk de ez azután annál súlyosabb —, hogy Weinelt előre megfogalmazott tézistől befolyásoltatta magát, sőt. szinte úgy látszik, annak igazolására írta tanulmányát. Ez pedig, mini már az első sorokban nyiltan meghirdeti, így hangzik: Nincs kétség, hogy a szlovákiai városok alapítói németek voltak, szlovákok és magyarok itt várost nem teremtettek. Ennyire leegvszeríi-25 Die mittelalterliche deutsche Kanzleisprache in der Slowakei. (Arbeiten zur sprachlichen Volksforschung in den Sudetenländern. H. 4.) Brünn u. Leipzig. 1938; Das Stadtbuch von Zipser Neudorf und seine Sprache. München, 1940. 26

Munkásságának kritikájára vonatkozólag 1. Fügedi E.i A Felvidék településtörténetének újabb német irodalma. Századok, 1941. 405. s köv. 1.