Századok – 1944

Tanulmányok - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyarság és a városi élet a középkorban 36

46 MÁLYUSZ KLEMER azok ismeretesek lettek, csak azért nem tette nevetségessé az egész kutatási irányt, mert Györffy hazai anyag- és problémaismeretével, erős reális érzékével, a XVIII—XIX. századi térképekre támasz­kodva felfedezte számunkra az alföldi kertes várost, s ezzel gyö­nyör;! példát mutatott, miként lehet és kell gyümölcsözően értéke­síteni a külföldi kezdeményezéseket s azok módszertani elveivel magyar eredményeket kibontakoztatni. Weinelt erős történeti érzékű kutató, mégha munkássága magán is viseli a nyelvészi egyoldalúság bélyegét. Két nagyobb önállóan megjelent könyve címével is mutatja ezt. Az egyik ugyanis a középkori szlovákiai német írásnyelvről szól, a másik pedig, а/ iglói városi jegyzőkönyv kiadása, a forrásnak nyelvi szempontból való értékesítését mutatja.25 Párját ritkítóan szorgalmas tudós; két­három év alatt szétszórtan és a legkülönbözőbb folyóiratokban — Zeitschrift für Mundartenforschung, Schlesisches Jahrbuch, Deutsches Archiv für Landes- und Volksforschung, Zeitschrift für Erdkunde bocsátott közre tanulmányokat, valamennyiben а szlovákiai németség történetének egyes részleteit világítva meg. Л/ újfelfogású német kutatógárdában, amelynek nálunk O. A Isbert és H. I. Beyer a legismertebb képviselői, kétségtelenül ő a legkép­zeltebb szlovákiai szakér.ő.23 Bár nem történész, Treiber hibáinak megismétlésétől mintegy biztosította Mencl könyve, amely kitűnő, jól áttekinthető térképvázlataival a megrostált anyagot készen hozta eléje, úgyhogy valósággal csak a rendszerezés maradt meg­oldandó feladatul. Ha mégsem érthetünk egyet eredményeivel, az — ezek szerint —- nem a metódusról vallott felfogás különbségé­bon leli magyarázatát. Nem is azt kifogásoljuk, hogy Szlovákiáról szólva, 1940-ben Kassát, Rozsnyót, Rimaszombatot is megtárgyalja. Az érzelgős rekriminációkon túl vagyunk. Az első világháború előtt nehezen tudtuk elviselni, hogy Budapestet a művelt Nyugat gyak­ran összetévesztette Bukaresttel. Ma mindegy számunkra, hová számítja barát vagy ellenség városainkat; fontosnak a tényleges állapotot tartjuk. Egyszerűen azzal magyarázzuk Weinelt állásfog­lalását, hogy az alapul vett Mencl-féle munka, a komáromi tár­gyalások előtt jelenvén meg, említett városainkat Szlovákiához tar­tozóknak tekintette. Az a főkifogásunk de ez azután annál súlyosabb —, hogy Weinelt előre megfogalmazott tézistől befolyásoltatta magát, sőt. szinte úgy látszik, annak igazolására írta tanulmányát. Ez pedig, mini már az első sorokban nyiltan meghirdeti, így hangzik: Nincs kétség, hogy a szlovákiai városok alapítói németek voltak, szlová­kok és magyarok itt várost nem teremtettek. Ennyire leegvszeríi-25 Die mittelalterliche deutsche Kanzleisprache in der Slowakei. (Arbei­ten zur sprachlichen Volksforschung in den Sudetenländern. H. 4.) Brünn u. Leipzig. 1938; Das Stadtbuch von Zipser Neudorf und seine Sprache. Mün­chen, 1940. 26 Munkásságának kritikájára vonatkozólag 1. Fügedi E.i A Felvidék tele­püléstörténetének újabb német irodalma. Századok, 1941. 405. s köv. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom