Századok – 1944
Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419
421> LOVAS REZSŐ dott a szászság szélesebb köreiben. Ezt a tradicionális felfogást dogmaként őrizték és szinte vallásos rajongással ragaszkodtak ahhoz.16 2 A szászoknak a fejedelem és a nemesség befogadását elutasító álláspontjának kettős háttere van: népi és társadalmi. A nemesek és házuk népének betelepedése megszüntette volna városaik kizárólagos német jellegét. Erre pedig gondosan ügyeltek (1621-ben például Medgyes város statutumai kizárják az idegennyelvűeket a városból).16 3 A magyar elem bevándorlása minden beolvasztási szándék nélkül is asszimilációs folyamatot indíthatott volna meg. Es ha teljes joggal nem is állíthatja egyik történetírójuk,164 hogy a szászság nem élte volna túl száz évvel a magyarok betelepedését, mégis meggondolásra késztethette őket Kolozsvár példája. A fejedelem és ezzel együtt a fejedelmi őrség beköltözése háborús időkben megszüntette volna eddigi szabad elhatározásukat. A szász városok ugyanis az országba törő ellenséggel legtöbbször nem szállottak szembe, hanem alkudozásokba bocsátkoztak. A népiélekből fakadó ösztönös elzárkózásukat társadalmi okok erősítették. A nemesek a városban is éltek volna jogaikkal: nem lettek volna hajlandók adói fizetni, a szász jogot elismerni, magukat a városi hatóságoknak alávetni, velük németül tárgyalni. Azonban, hogy a fő akadály nem társadalmi, hanem népi jellegű volt, azt bizonyítja az univerzitásnak 1614. évi felterjesztése Mátyáshoz, amely szerint a szászok nemcsak német polgárokat, hanem német nemeseket és helyőrségeket is hajlandók voltak befogadni.16 5 Bethlen országgyűlési előterjesztésében16 0 rámutatott arra, hogy mennyi baj származik abból, hogy az országban levő városok kizárják a fejedelmet és a nemeseket falaik közül. A legtöbb kárt ellenséges támadáskor éppen azok szenvedik, akik a hazáért vérüket is hullatják. A városok csaknem ellenségesen viselkednek a nemesekkel szemben és a múlt tapasztalataiból a jövőre sem lehet mást remélni. Mivel ilyen helyzet sehol az egész keresztény világban nincs, a fejedelem meg akarja ezt szüntetni. Kívánja tehát, hogy az urak ott vehessenek házat maguknak, továbbá ő és törvényes utódai ott lakhassanak, ahol akarnak, hogy veszély esetén mindenkinek biztos menedéke legyen. Hangsúlyozza, hogy nem akarja egyetlen város privilégiumait sem megsérteni. A székvárosban is csupán annyit kíván, hogy az ő katonái a városi darabontokkal együtt őrizzék a kapukat. Így van ez Kassán is, amely-1,2 Uo. 103—104. 1. le3 Müller: Die ursprüngliche Rechtslage der Rumänen. 255. 1. Höchsmann János id. m. 43. 1. 1,5 Ez viszont megcáfolja azt az állítást, mintha elvi síkon mozgott volna a kérdés körüli küzdelem (Höchsmann id. m. 32. t.). Nagyon is reális célok lebegtek mindkét fél szemei előtt. Arra azonban helyesen mutat rá, hogy Bethlen elsősorban fejedelmi hatalmát akarta bővíteni, tekintélyét emelni, kezét szabaddá tenni javaslatával, de nem gondolt a szászság kiirtására (id. m. 40. 1.). E. О. E. VIII. 255—257. 1.
