Századok – 1944

Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419

421> LOVAS REZSŐ volt a nemesek birtokairól szökött jobbágy.10

5

Néha a szászok akarata ellenére telepedtek meg a Királyföldön. Így pl. 1614-ben Bethlen felhatalmazta a segesváriakat, hogy a területükre engedély nélkül betelepedett oláhokat elűzhessék.10

6

Legtöbb esetben azonban megtűrték őket, sőt sokszor szívesen látták: meghatározott kötelezettségek ellenében némi önkormányzatot is adtak nekik. így 1627-ben a szásztyúkosi szászok földjük egy részét átengedték az oláhtyúkosi románoknak, addig, amíg arra nekik szükségük nincs. Az átengedett területre eső adót az oláhok maguk szedik be és Márton-napra befizetik a szászoknak. A pontos behajtásért az oláhok kezeseket állítanak. Szűz területeket csak a szászok beleegyezésével törhetnek fel. A szász papi tized fejedelemnek járó negyedének fuvarozásában és cséplésében részt kell venniük. Viszont leszögezték a szerződésben, hogy a szászok erőszakosan és üzleti okokból nem vehetik vissza a földet az oláhoktól, csak akkor, lia ők már minden talpalatnyi földjüket megművelték.107

A szebeni tanács 1628. szeptember 9-én ismerte el jog szerint az oláhok letelepedését Bongárd községben. Megengedte nekik a leromlott görög keleti templom újjáépítését, de kikötötte, hogy tizedet néni a pópájuknak, hanem a szász papnak fizetnek, hozzájárulnak az iskolamester illetményeihez, valamint a szász paplak és iskola karbantartásához. Hiánytalanul meg kell adniok a szebeni tanácsnak járó szolgáltatásokat, újabb bevándorlókat csak a tanács engedélyével fogadhatnak be. Községi bíró oláh nem lehet, de legalább egy esküdt mindig közülük kerüljön ki.lo

S A szászság létszáma a XVII. század elején megfogyott. Ök maguk is érezték ezt, azért szorgalmazták — mint láttuk -— német telepesek bevitelét városaikba. Tervükből azonban nem lett semmi és az a néhány Németországból menekült protestáns, aki közöttük megtelepedett, nem jelentett számbavehető erősödést. Súlyos veszteséget jelentett a szász népiségre a szász nemzeti köteléken kívül eső Kolozsvár fokozódó elmagyarosodása.109 A szászvárosi székben is jelentőségre tett szert a magyar elem. Az univerzitás kénytelen volt hozzájárulni ahhoz, hogy itt az elöljáróság fele magyar legyen és csak azt kötötte ki, hogy a királybíró és a székbíró közül valamelyik mindig a szász nemzetből kerüljön ki.11

0 105

Veress Endre: Documente privitoare la istoria Ardealul, Moldovei «I Tarii Romane^ti. IX. Bucure§ti, 1937. 76—78. 1. 196 Müller Georg: Die Ursprüngliche Rechtslage der Rumänen im Siebênhürger Sachsenland. Hermannstadt, 1912. 157. 1. 107

Uo. 148—150. 1. — Müller Henrik id. m. 150., 360—362. 1 108

Uo. 138. 1. lm Jakab Elek: Kolozsvár története. II. Budapest, 1888. 517—518. 1. 119 Müller Georg: Die sächsische Nationsuniversität. Hermannstadt, 1928. 73. 1.