Századok – 1944

Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419

A SZÁSZ KÉRDÉS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 431 ben visszaadásáért a szászok viseljék. Háború esetén mindenki régi szokás szerint katonáskodjék, a városok szükség esetén kötelesek a fejedelmet, a nemeseket és házuk népét befogadni, készleteikkel — térítés ellenében — az országot támogatni. Az únió ellen vétőket hűtlenség címén örökre proskribálják. Az únió megtartására egy héttagú testület ügyeljen. Ebbe minden nemzet kétkét tagot küld, egyet pedig a fejedelmi tanács. Az únió ellen elkövetett vétségekbe» ez a septemviratus ítél. Bethlen az únió-törvénnyel nem akart alkotmányreformot, pusztán az eddig papíron meglevő szövetség valóraváltását. Össze akarta fogni a széttartó elemeket. Az únióra akarta bízni mindazokat a tennivalókat, amelyek Erdély önállóságából folytak. Tudatossá akarta tenni azt, hogy a közös feladatokat együttesen kell a három nemzetnek megoldani. Javaslatainak természetéből következett, hogy azok a legdivergensebb irányt követő szász nemzetet érintették leginkább és éppen annak ellenkezése tette lehetetlenné megvalósításukat. A szászok 12 pontban foglalták össze válaszukat a fejedelmi indítványra.5

0

Hangoztatták, hogy az únió szükséges, de csak jogaik és szabadságaik épségben tartása mellett. Az ország terheihez csupán addig járulnak hozzá, amíg szabadságukat nem sérti. A fehérvári építkezések költségeinek csak egyharmadát vállalják. Háború esetén befogadják a nemeseket, de kikötik, hogy ottlétük alatt legyenek alávetve a városi hatóságoknak. A fejedelmet csak korlátolt számú kísérettel hajlandók befogadni. A közpénztárat elvben jónak tartják, de szegénységük miatt nem tudnak hozzájárulni ahhoz. A hetes bizottság tervét elvetik, az únió ellen vétőt saját bírósága ítélje el. A szászok feleletéből az látszik, hogy a közterhek egy részét nem szívesen vállalták, vagy csak mindenféle kibúvókkal; attól tartottak, hogy a másik két nemzettel szemben alárendelt helyzetbe juttatja őket az úniós tövény. Az országgyűlés a javaslatok közül csupán a közpénztár felállítását rendelte el. Egyébként a rendek messzemenő tekintettel voltak a szászok kívánságaira. A Szeben ellen Báthory idejében hozott törvénycikket törölték, Fehérvár kiépítésének csak egyharmadát rótták a szászokra. Intézkedtek a polgárháborúban zsákmányolt dolgok rövid úton való visszaadásáról. Kimondták, hogy a két császárhoz menő követségekbe« ugyanannyi szász legyen, mint nemes. Ismét kötelezték a városokat, hogy szükség esetén a nemeseket fogadják be, tőlük házbéren kívül más fizetséget nem követelhetnek és az ellenségnek őkel ki nem adhatják.5

1 Még az országgyűlés tárgyalásai alatt érkezett Medgyesre a szultán egy megbízottja, aki fermánt hozott a szászoknak.-'2 50

E. 0. E. VI. 410—412. 1. 51

E. O. E. VI. 414—424. 1. 52

Hatvani Mihály: Brüsszeli okmánvtár. Monumenta Hungáriáé Historica. Dipl. IV. Pest, 1859. 75—77. 1. Századok 1944, VII—IX. og