Századok – 1944
Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419
A SZÁSZ KÉRDÉS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 425 taltak, hogy azokat még mindig nem orvosolták: „ ,.. megh senyvedve fenétől megh emésztve, koporsóban el temetve, az nagy sötétséghben zárok alat, kötözve minekünk Szászoknak feyünk Szebennek várossá". Az apáik által kötött szövetségre hivatkozva kérik a magyarokat, hogy segítsék őket fővárosuk visszaszerzéséhez. Hangsúlyozzák: ,,. . . lia ma raitunk holnap kegyelmeteken eshetik". Nyiltan megmondják, hogy nekik a fejedelem ígérete és biztosítékai nem elegendők, Szebent azonnal meg akarják kapni. Viszont hűségüket ígérik a magyaroknak Az univerzitás helyzetét kétségtelenül megkönnyítette az, hogy Bethlen hatalma nem szilárdult még meg. így kellő erélylyel nem tudott fellépni fejedelmi tekintélye megóvására. December 13-án az univerzitás meghívta a szebeniek követeit is Segesvárra, akik ezután résztvettek a tanácskozásokon. Ezeken állapították meg azt a harminc feltételt, amelyek alapján beleegyeztek volna Bethlen nagyszebeni telelésébe. A fontosabb pontok a következők2 5 : a fejedelem csak 1614. március 12-ig maradhat a városban, legfeljebb 400 főnyi őrséggel, ugyanannyi katonát azonban az univerzitás is küldhet oda. Szeben összes kiváltságait állítsa helyre. A magyar iparosokat és kereskedőket tiltsa ki a városból, katonáit tartsa szigorú fegyelemben. Ha a nemesek közül valaki valamit a szászok ellen tanácsol, azt proskribálják. A Szeben ellen hozott törvénycikket töröljék, a szebeniek ártatlanságát iktassák törvénybe. Veszedelem esetén hajlandók befogadni a nemeseket, de a jószágaikat nem. A szász papokat tartsa meg régi kiváltságaikban Bethlen. Semmi szokatlan terhet, külön-adót ne vessen ki a szászokra. A portára és a császárhoz küldendő követek költségeit egyenlő mértékben viselje a három nemzet, a szászok azonban ilyenkor külön is kiildhessenek követet. A 20. pont kimondja: „Minthogy Báthori Gábor tyrannus et regno vi obtrusus fejedelem volt, örökké való emlékezetre in exemplum aliorum mindenféle végzett dolgok, noha jók is vadnak közettek az ő gubernálása alatt, cassáltassanak in perpetuum." Viszont a Basta és Mihály vajda idejében történt dolgökra (vagyis a szászok akkori, únióval ellentétes tetteire) borítsák a feledés fátyolát. Szebenben. Brassóban, Segesváron és Besztercén ezután ne legyen országgyűlés. A szászok jelen végzésükről tájékoztathassák a két császárt. A fejedelem ezekről a pontokról adjon assecuratiót. A másik két nemzet is biztosítsa, hogy Bethlen március 12-re kiüríti Szebent. Ha ezt nem tenné, mindhárom nemzet szabaduljon fel hűsége alól. Ezek a feltételek nemcsak megalázóak voltak Bethlenre, hanem a tényleges erőviszonyokkal sem állottak arányban.2 " » E. O. E. VI. 383—389. 1. -e Még a „Die Veranlassung etc." szerzője, egy magát meg nem nevező szász történetíró ís ezt mondja erről: „...wenn man die Kräfte dieses Völk•schens berechnet und bedenkt, dasls dasselbe von dem eisernen Joch, das ihm
