Századok – 1944
Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372
402 HÄNDEL BÉLA nyok megmerevedtek. Ezt bizonyít ják az ugyanazon tárgyú ügyekben hozott és egymással hajszálpontosan megegyező középkori és XVIII. századi ítéletek. így például a szomszédjog alapján ugyanúgy perelnek a XVIII. században, 1747-ben, mint a középkorban.129 A nemes leánynak birtoktalan emberhez való férjhezmenetele miatt természetben kiadott leánynegyedét a leány utódjától apjának rokonai nem perelhették el: így ítél Garai Miklós nádor 1429-ben és ilyen döntvényt höz a Kúria a XVIII. században.124 Ha a fassiót megtámadó rokon vagy leszármazott a sérelmezett fassió megtételekor még nem volt életben, nem illette meg őt kereset: ilyen ítéletet hoz Garai Miklós nádor 1406-ban és a Királyi Tábla 1755-ben.125 Ha figyelembe vesszük ezt a talán egész Európában egyedülálló helyzetet, akkor nyugodtan elfogadhatunk egy XVIII. századi adatot Werbőczi állításának igazolására. Ez pedig a Királyi Tábla egy 1727. évi március 8-án hozott ítélete, amelyben a fassiót praeiudicium címén megtámadó felperesnek ítéli vissza az elidege-123 így pl. 1747-ben Kovách József zalai nemes beperelte gr. Eszterházy Ferencet azért, mert az mint extraneus megvette az ő birtokrészével szomszédos birtokot, amire — mint szomszédnak — elsősorban neki (a felperesnek) lett volna joga. Felperesnek a Tripartitum I. 60. címére alapított keresetét azonban a Tábla elutasította, mert Eszterházy bebizonyította, hogy a kérdéses Diska nevű prediumban ő nem számít extraneusnak, mert neki is vannak ott birtokrészei. (Orsz. Ltár. Kúriai lt. Processus Tabulates 4—2257. sz.) V. ö. 27. jegyz. 124 Garai Miklós nádor 1429. évi íléletlevele (DL. 12034.): „Tamen quia ipsi in causam attracti tales literas que tempus prescripcionis, extradacionis ipsius iuris Quartalicii rumpere potuissent nullatenus valuerunt exhibere, Immosi adhue exhibere potuissent, ipsi eundem actorem de eadem porcione quartalicia ex eo, quia prefata domina Margyth cuius successor ipse Johannes actor esse dinoscitur, homini populari et ignobili tradita fuit in consortem, de regni antiqua consvetudine nullatenus exclu dere et eicere potuissent, jdeoque ipsa porcio quartalicia eundem Johannem actorem de iure et defacto concernere, eidemque adiudicari et relinqui debere nobis . . . clare apparebat..." Kúriai döntvény a XVIII. századból: ,.Si actor contra eiusmodi ignobiles, qui bona iure avito materna tenent ex incapacitate agat, dum modo hi condcscendentiam suam ex Nobili Matre, bonaque eadem iure successionis in se devoluta esse doceant, ab impetitione absolvuntur, quia his, velut ex materna snccessione tenentibus, ius retentionis, adeoque in ea parte possessorii Capaciiatem Art. 118:1687. indulget." (Causa Nobilis Josephi Szabó contra Catharinarn Tóth ex Incapacitate, 1805. Orsz. Lt. Kúriai lt. Post adv. 87—1. sz. Az idézett döntvény a perben az alperes által felmutatott 2-es számú mellékletként szerepel.) 125 Garai Miklós nádor 1406-ban elutasítja a felperest (DL. 37271.): „ . . . quia in dicto Anno domini Millesimo trecentesimo quinquagesimo octavo, videlicet tempore, quo ipse Paulus actor nundum in rerum natura extitisset, prefatus Petrus filins Веке pater annotati Pauli, dictam porcionem suam possessionariam ... in perpetuum vendidisse . . . lucide ad inveniebatur." (V. o. 83. jegyz.) A Királyi Tábla ítélete 1755. aug. 30-án: „Superstite etiamnum Matre Fassionem Actionalem celebrante, Actrici filiae sive ex Praeiudicio seu vero ex neglecta Praemonitione, veluti tempore celebratae Fassionis Eadem ne nata quidem. Actionem non competere." (Causa Nobilis Dominae Helenae Besse contra egregium Dominum Joannen! Csejtey. Orsz. Lt. Kúriai lt. Proc. Tab. 4—406. sz.)
