Századok – 1944

Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372

380 HÄNDEL BÉLA ják. A bevádolt nemesek általánosságban azzal védekeztek, hogy a kérdéses birtok mindig az ö öröklött birtokuk volt, de kettő közü­lük, Miklós fia Fábián és Bertalan fia Péter ezenfelül még azt állí­tották: „. . . quod licet prefati nobiles homines generacionis ipsorum prémisse (lonacioni possessionarie per prefatum Paulum filium Bartholome! predict«» (íeorgio genero suo simulcum domina Huna sorore sua facte consejisum pre­buissent, tarnen пес ipsi пес die ti patres eoruin premisse possessionarie dona­cioni consensum adhibuissent, ex eoque eadem porcio possessionaria ad ipsos. lanquain veros successores eiusdem Pauli filii Bartholomei de iure et de regiii consvetudine devoluta extitisset" A nádor ez allegáció alapján a birtokot nekik ítélte, csupán anyja leánynegyedét hagyta György fia Miklósnak „eandem por­cionem possessionariam. . . prenotatis Petro filio Bartholomei et Fabiano lilio Nicolai eo iure quo ipsis predictis racionabilibus cautel'is dinosceretur perti­nere, adiudicasset et comm'isisset perpetuo possidendam, salva tarnen quarta parte eiusdem porcionis possessionarie prenotato Nicolao filio Georgii, racione iuris .quartalis domine matris eiusdem in eadem remanente."3" Garai Miklós nádor hasonló ügyben 1405-ben ugyanígy ítél­kezett.40 Rokoni vagy szomszédi beleegyezés hiánya miatt csak egy esetben nem lehetett a fassiót érvényteleníteni és a vevőtől vagy megadoinányozottól a birtokot visszaszerezni, akkor, amikor a birtokadományozás hitbér, jegyajándék vagy vérdíj fejében történt.4 1 Említettem, hogy a XIV. század utolsó évtizedeiben és a XV. században már mind ritkábban találkozunk a birtokélidegenítö fassióknak azzal a formájával, ahol a rokonok és szomszédok is személyesen vannak jelen a hiteleshely előtt és ott élőszóval nyilat­koztatják ki beleegyezésüket a fassiónárius bevallásához. E jelen­ség legegyszerűbb magyarázatát abban találhatjuk, hogy a régi forma túlságosan nehézkes volt, szükség volt egyszerűbb el­járás kialakulására. Hosszú időbe telhetett és úgy a tulajdo­nosnak, mint a rokonoknak és szomszédoknak is sok fárad­ságába kerülhetett, amíg egy-egy birtokelidegenítő fassió létre­jött. Gondoljunk csak arra, hogy nem lehetett könnyű dolog a középkori közlekedési viszonyok mellett 10—12 rokont, il­letve szomszédot felkeresni, azokkal a kérdést megbeszélni és azután velük útrakelve, a legközelebbi hiteleshely előtt a szer­ződést nyélbeütni. E régi nehézkes forma megváltoztatását, egyszerűbbé tételét e nehézségeken kívül elősegítette még a földközösségi, nemzetségi birtoktestek szétaprózódása, az adomány­birtokok szaporodása és a nemzetség tagjainak szétszóródása. A régi nehézkes forma leegyszerűsítésének leginkább kézen­fekvő módjául az kínálkozott, hogy a beleegyezésre jogosul­tak nem mentek el személyesen a hiteleshely elé, hanem előzetesen " Szepesi Jakab országbíró 1378-ban kelt okleveléből: Zalai II. 149—164. L 40 DL. 4253. Hasonlóképen Szepesi Jakab országbíró 1379. aug. 17-én kelí ítéletlevelében. Ez ítéletlevelet felmutatták egy a Pálóczi Máté országbíró előtt 1433-ban folyt perben: Zichy VIII. 499—508. 1. 41 Bebek István országbíró 1360-ban kelt ítéletlevele: Zalai I. 606—612. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom