Századok – 1944
Tanulmányok - GALLUS SÁNDOR: Az őstörténelem módszertani alapjai 351
TANULMÁNYOK AZ OSTÜRTÉNELEM MÓDSZERTANI ALAPJAI I. A történelmi tér fogalma Egy találó meghatározás szerint a „politikai táj" olyan egység, „amelyen a földrajzi feltételek és a népi adottságok korlátai közt bizonyos szervezett embertömeg tör bizonyos célok megvalósítására". Ebből a fogalomból adódik a „történeti táj" képzete, mert a szóbanlevő „embertömegnek működése térben és időben lefolyó dinamikus cselekmény, azaz történelmiség". E két szerencsés emberföldrajzi meghatározást1 választottuk az őstörténelmi rekonstrukció módszertani alapelveit illető alábbi fejtegetések kiindulópontjául. A táj, miként Mendöl Tibor mondja, folytonosan jelen van.2 A táj tehát változatlan az emberi cselekvések és elhatározások változandóságával szemben. A történelem és láj sorsszerűen kapcsolódik egymáshoz. Georg Stadtniiiller3 szerint „a geográfiai helyzet egy terület történelmében döntő jelentőségű sorstényező. A terület természeti adottságai oly kezdettől fennálló valóságok, amelyek megkötik az ember történelemalkotó tevékenységét. Ámbár nem erőszakolják rá a táj emberére a történelmi cselekvés pontos részleteit, mégis ösztönzőleg hatnak cselekedeteinek irányára. A cse~ lekvés bizonyos irányának utat nyitnak, más utakat pedig elzárnak. A táj tagoltsága, a föld formája, a föld minősége, folyóhálózat, forgalmi lehetőségek és a partvonal milyensége eldöntik a kultúra és az állami lét fejlődésének lehetőségeit. Az ember cselekedetei elé oly határt vonnak, amelyet nem léphet át." A táj tehát mozdulatlansága, „állandó jelenléte" és tagoltsága folytán egyike azon ténvezőknek, amelyek az ember létezését, különböző életformáinak, testi és lelki egyensúlyállapotainak kialakulását meghatá-1 Ferdinandy Mihály: A történeti táj. Budapest, 1932. Különlenyomat. 2 Mendöl Tibor: Táj és ember. Az emberföldrajz áttekintése. Kincsestár 46. sz. Budapest. 8 Georg Stadtmüller: Landschaft und Geschichte im albaniseh-epirolischem Raum. Revue International des Etudes Balcaniques. Beograd. 1938, II, (6), 34.5 kk. 1. Századok 1944/VII—IX.
