Századok – 1944
Ismertetések - Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. Ism.: Mollay Károly 317
TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNET 317 a német jövevények sem gazdasági, sem népi kultúra tekintetében nem álltak magasabb színvonalon a magyaroknál. A magyarságra gyakorolt német átalakító hatásuk sem bizonyítható, sőt gyakran inkább az ellenkezője áll. Г. előadását szemléltetően egészíti ki a munkája végéhez csatolt beszédes térkép. Kívánatos lenne, ha e doktori disszertációnak készült érdemes munka a Dunántúl többi megyéit illető hasonló kutatásokra és feldolgozásokra adna indítékot. Niklay Péter VAS VÁRMEGYE 1554. ÉVI NEMESI ÖSSZEÍRÁSA (birtokos és egytelkes nemesek). Közli: Baán Kálmán. Veszprém 1940, Egyházmegyei könyvnyomda, 28 1. — (Klny. a Magyar Családtörténeti Szemlé-ből.) Az Országos Levéltárban levő eredetinek nem szöveghű kiadása. A kiadás elé írt bevezetés az avarokkal is kapcsolatba hozza ezeket a nemeseket. „Nagy kagánjuk, Baján emlékét őrzi a sopronmegyei Bajánfalva (Bánfalva) s a vasmegyei Bajánháza, utóbbin egy Baján, később Bán nevű család szerepel." Ez persze nem igaz. A sopronmegyei Bánfalva pl. Bajánfalva nevét a szerzőnek köszöni, különben a német Wandorf hivatalos magyar átvétele, a Wandorf név viszont az ómagyar Zovány (Zuan) helynévből elvonással keletkezett. Mollay Károly ETHEY GYULA: A VEREBÉLYI ÉRSEKI NEMESI SZÉK. Budapest 1942, 66 I. 8°. — (Klny. a Magyar Családtörténeti Szemléből.) A verebélvi nemesi szék okmányai 1663-ban elégtek, amikor a török elfoglalta Verebély várát. Ezért a szerző későbbi adatokból, meglévő szervezetből következtet csak a régire. Verebéllyel kapcsolatban általánosságban szól a praedialistákról. Eredetüket ö is visszaviszi Szent Istvánig, fejtegeti a birtok hűbéri jellegét, szól kötelességeikről, önkormányzatukról. Az önkormányzati szerv a szék. Nevét a szerző onnan származtatja, hogy az érseki székhez tartozott. Élén állott a palatínus, az érseki palota első tisztviselője. Az érsek nevezte ki, de a király előzetes tudtával. A többi tisztviselő hivatala a vármegyéhez igazodott, de volt a palatínustól kinevezett vicepalatinus is. A választás bizonytalan időre szólott és a széküléseken történt A birtoknak katonai jellegét bizonyítja, hogy csak fiágon öröklődött, de a leánynegyed joga itt is érvényesült. Az egyházi nemesek kötelessége volt az érsek zászlai alatt katonáskodni, béke idején pedig hadi célokra adót fizettek. Aki személyesen nem tud hadbaszállni, „pénzes katonát" állít. A nemesi ház és birtok: curia, a birtok külön: osztály. A csakis nemesek által lakott curialis község feje a hadnagy, alantasa a tizedes. A hadnagy feladata a közrend megóvása, a közös birtok kezelése. A török idők utári az egyházi nemesség elvesztette régi jellegét. II. József el is rendelte megszüntetését, de határozatát nem hajtották végre. A szerző a nemesi székek új hivatását az autonóm közigazgatásban és bíráskodásban látja, továbbá, hogy kisbirtokok alakulását tette lehetővé a holtkéz birtokán, de főképen, hogy az ősi földhöz kötötte a töröktől irtott és a szláv tengertől szorongatott magyarságot. Megállapítja, hogv mióta a jogok megszűntek, a talaj is kicsúszott a magyarság alól. Az érsek bíráskodási jogát a földesúri jogból vezeti le; a törvénylátás azonban a nemesekre vonatkozó törvények szerint történt. A megyék mintájára a járásokban a szolgabírák ítélkeztek, ítéletük ellen lehetett fellebbezni az oktavális fórumhoz, amikor az Esztergomban lakó nádor szállott ki ítélkezésre. A legfelsőbb bíróság (forum superrevisorium) elnöke az érsek, később it jogigazgató. Az 1790 : 43. tc. ezt megszüntette s a büntető ítéleteket a széktől a királyi táblához kellett felterjeszteni. Az érseki nemesek békés foglalkozása a földmívelés, állattenyésztés, bortermelés, némi háziipar. Bort már I. Géza idejében termelnek Verebély környékén. A földmívelésben századokig megtartják a kétnyomásos rendszert a
