Századok – 1944
Tanulmányok - DEÉR JÓZSEF: III. Ottó császár és Magyarország az újabb történetírásban 1
28 ]>EÉK JÓZSEF talmi bázis viszonya? Rendelkezett-e III. Ottó oly tényleges erővel, hogy a lengyel és magyar uralkodót a feltételezett palriciusi, illetőleg kooperátori szerepre gyakorlatilag is kényszerítse? E lehetőség elbírálását illetőleg a szász dinasztia történetének Robert Holzmanntól származó új eseménytörténeti előadása világos útmutatással szolgál. Noha Holzmann teljes mértékben magáévá teszi Schramm és Brackmann felfogásának minden lényeges elemét, egyszer sem mulasztja el, hogy rá ne mutasson az ideológia és a politikai valóság viszonyára s III. Oltó uralkodásának ebből következő epizódszerűségére. Magyarországot illetően elismeri, hogy „a függőség itt is gyorsan elenyészett, a királyi korona a teljes függetlenség jelvényévé lett s a magyar egyház elvesztet'.e Németországgal való kapcsolatait".100 „Valóban — írja —, III. Ottó római birodalma a német hazában aggasztó megnyilatkozásokra adott alkalmat. Ekkor vált lehetségessé, hogy a császár barátja és híve, Ekkehard meisseni őrgróf Thüringiában bűn'etlenül herceggé kiáltassa ki magát s a cseh herceget a saját hűbéresévé tegye. Ekkor vált lehetségessé, hogy a német egyház feje, Willingis mainzi érsek dacoljon a császár és pápa parancsával s meghiusí'sa a pápai legátus zsinatát. Lengyelország és Magyarország ekkor alapozták meg egyházi függetlenségüket, a dánok, abodritok és liuticok alávettetésére pedig misem történt. Ekkor törlénhetett, hogy egyházi és világi fejedelmek összeesküdhettek a Birodalom feje ellen és semmibe vehettek egy császári hadbahívó parancsot. Sok helyen, ahol nem parancsolt hatalmas herceg vagy őrgróf, veszedelmes arányokban ütö'te fel a fejét a békétlenség és erőszak. A Hennegauban is oly fejlődés indult meg, mely a Birodalomra veszélyes volt. Nagy Ottó államának minden eresztéke recsegett, midőn III. Ottó meghalt."101 Nem hiszem, hogy német történetíró leírta volna ezt a mondatot: „A fiatal császár bizonyára nem délibábokat vélt kergetni, midőn egyedülálló hatalomra támaszkodva s a múltból kinőtt viszonyokat számbavéve, kitűzte a ,renovatio imperii' zászlaját."102 Th. Meyer például legutóbb így látta III. Ottó keleti lehetőségeit: „Lengyel- és Magyarországnak a Birodalom alá erőszakkal való rendelését kizártnak tekinthetjük. II. Henrik súlyos harcai fogalmat adnak az erőviszonyokról, melyek III. Ottó idejében sem voltak kedvezőbbek."103 Ha figyelembevesszük, hogy III. Ottó uralmi rendszerének összeomlása közvetlenül az első servus apostolorum oklevél kibocsátása (1001. január), tehát alig egy hónappal István megkoronázása után kezdetét vette, joggal kérdezhetjük, hogy mit jelent-,0 " hl. m. 3(54. 1. 101 U. o. 381. 1. 102 II 20. 1. 103 Id. ért. id. h. 300. 1. V. ö. ehhez még K. Schünemannak a keleti expedíciók lefolyásából elvont megállapításait: Deutsche Kriegführung im Osten während des Mittelalters. Deutsches Archiv f. Geschichte des Ma.-s II (1938) 54 kk.
