Századok – 1944
Beszámolók - KRING MIKLÓS: Burgenland a német történetirodalomban 241
'256 kring miklós A német paraszti tömegek helyzete az elzálogosítások korában kedvezően alakult, hisz a török pusztítások következtében a mezőgazdasági termelés csaknem teljesen erre a nyugati, termékeny határsávra zsugorodott össze. Mindamellett a főúri birtokok fokozódó robotigénye útját állta annak, hogy a politikai helyzetből adódó nagy lehetősegeket a parasztok kihasználhassák. A kitűnő piaci viszonyok nagyobb pénzkészletek birtokába juttatták őket s így érthető, hogy a kilencednek robotra átváltása nem egyszer komoly nyugtalanságot idézett elő körükben. Ez alatt megindult a paraszti és polgári életforma nivellálódása, amelyet a merkantilizmus iparpolitikája is támogatott. A főúri alapítású gyárakat, ha nem is nagyon távol a városoktól, de mindenesetre azokon kívül helyezték el. A merkantil ipari fejlődés mind a falusi, mind a városi németek számára kedvező volt. Ezzel szemben a délvidéki területek felszabadulása nyomán a dunai forgalom újéletrekelése, majd a vasúti hálózat kiépülése nemcsak a nyugatmagyarországi gyárakat sorvasztotta el azzal, hogy távoli vidékek kíméletlen versenyébe kapcsolta be őket, hanem a német lakosság további anyagi megerősödésének lehetőségeit is csökkentette. A dunai forgalom fellendülése egyfelől északra, a vasúti hálózat győri és szombathelyi csomópontjainak kialakulása pedig keletebbre tclta el a gazdasági élet erővonalait. Bár ennek következtében a nyugatmagyarországi németek egy része a határokon túl, nyugaton keresett magának megélhetést s így bizonyos vonatkozásokban szorosabbra húzta e területek és az osztrák tartományok között fűződő szálakat, mégis végeredményben azzal, hogy magyar centrumok is sokat magukhoz vonzottak közülök, a természetes magyar asszimilációt erősítették.27 A Mohács után következő évszázadok burgenlandi történelme még egy, napjainkig kiható következményeit tekintve, jelentős tényezőröl emlékezik meg. A horvátok megtelepülése tarkította — legalábbis német megállapítás szerint — az újkor hajnalán Nyugat-Magyarország népi képét.2 8 A horvát beszivárgás 1524 óta mutatható ki. Nagyobbarányú bevándorlásuk a török háborúkkal állott összefüggésben. A török nem egyszer vonult végig rabolva-pusztítva Nyugat-Magyarországon. A csapatgyülekezések, felvonulási utak mentén teljesen elnéptelenedtek a falvak. Az 1529-i és 1532-i hadjáratok nyomán bekövetkezett nagy pusztulás indította arra a nyugatmagyarországi főurakat, hogy az ugyancsak török nyomás elől menekülő horvátokat a lakatlanná vált vidékekre telepítsék. így keletkezett a horvát falvaknak az a láncolata, amely a zárt horvát népi tömbtől a keskeny határsávon át felhúzódott egészen Morvaország déli részéig. A horvát telepek — mint ezt a német irodalom is megállapítja — éppen azokban a kapukban, illetőleg azoknak a kapuknak táján helyezkedtek el. amelyeken át törtek a törökök Németország ellen. így Hamburg és a Lajta-hegység között, a soproni kapu körül, Pulya vidékén és a Strem-pataktól északra. A horvát nyelvszigetek beékelődése Nyugat-Magyarország területébe önmagában nem volt jelentékeny esemény. Századokkal később azonban diplomáciai tervezgetéseknek szolgáltak igen vékony, reális alapul. A monarchia összeomlásakor 27 K. Schünemann: Wirtschaftsgeschichte. Handwb. 687—690. 1. 28 Moór szerint már a középkorban laktak horvátok a Répce- és a Vulkavidéken (i. m. 266., 285. és 322. 1.).
