Századok – 1944
Beszámolók - KRING MIKLÓS: Burgenland a német történetirodalomban 241
burgenland a német történetíród alo mb an 245 azok a feltevések, amelyek szerint markomannok, longobárdok, vagy nyugati gótok telepedtek volna meg hosszabb-rövidebb időre a nyugatmagyarországi határsávban." Semmiesetre sem sikerült még megnyugtató módon eldönteni, hogy miféle germán néphez kössék a római uralom és a magyar honfoglalás között eltelt századok nemtörök eredetű leletanyagát. Az avarok itt tartózkodásának azonban már kétségtelen nyomai vannak. A német irodalom elfogadja Alföldi András megállapításait, hogy az ú. n. Keszthely-kultúra emlékét őrző leletek avar eredetűek. E nép, életmódjának megfelelően, a steppe-jellegű, északi síkságot ülte meg. Nagy Károly 791-i, győzelmes avar hadjárata után a megmaradt törzsek keresztény hitre tértek s alkalmasint Győr, mint központ körül telepedtek meg. Ennek a keresztény avar „államnak" létezéséről a IX. század végéig vannak adataink. Az avar keresztény missziót egyesek Passaunak tulajdonítják. Az avar kérdéssel függ össze a szlávok problémája is. Német kutatók szerint a szlávok legkorábban a VI. században, nagyobbrészt azonban csak az avarok pusztulása után, a IX. században telepedtek meg. Megállapítják azt is. hogy Burgenland szláv eredetű helynevei csaknem teljesen a folyóvölgyekre korlátozódnak. Ez a körülmény ugyan arra utal, hogy nem utolsókként s a germán törzsekhez viszonyítva — nem is elenyészően kis számban jöttek e vidékre, mégis meglehetősen keveset foglalkoznak velük. Ennek a mellőzésnek csak egyik oka lehet az, hogy a kései középkorig teljesen felszívódtak a magyarokba és németekbe.10 Érthető, hogy a német irodalom burgenlandi vizsgálódásainak középpontjába a német betelepülés és a német telepek folyamatosságának kérdését helyezi. Egyesek hajlandók feltételezni, hogy Burgenland területén a germán élet nem szakadt meg a római birodalom szétesése óta egészen napjainkig. A komolyabb vélemények nem mennek ily messze, nincs azonban tudós, aki ne állítaná, hogy Nagy Károly avar hadjárata óta nem halt ki a német élet az Alpesek ieleti nyúlványai alatt s hogy a magyarok már német településekbe 9 A német irodalommal szemben a legjózanabbnak látszó felfogást e kérdésben Moór E. képviseli. (Westungarn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen. Szeged, 1936. 312. és köv. 1.) 10 A Handwörterbuchban E. Klebel foglalta össze a legrégibb idők történetét (671—674. 1.). Az általános, illetőleg a szomszédos területekre vonatkozó irodalmon kívül csak kevés speciális burgenlandi irodalmat használhatott. Így A. Barb és F. Wchofsich cikkét a Korrespondenzblatt des Gesaintvereins der Deutschen Geschichts. und Alterlumsvereine LXXV1II. (1930) évf.ban. Továbbá W. Steinhausernek polemikus jellegű dolgozatát: Die Ortsnamen des Burgenlandes als siedlunggeschichtliche Quellen. MÖIG. XLV. (1931). Klebel hivatkozik még Schwartz E.-nek (A nyugatmagyarországi német helységnevek. Budapest, 1932.) és Moórnak már id. müvére. Kétségtelen, hogy Burgenland régibb története problémáinak nagy részét a nyelvészeti megállapítások figyelembevétele nélkül nem lehet megoldani. Szükségesnek tartom azonban itt is hangsúlyozni, hogy nyelvészeti eredmények bírálatára nem érzem magam hivatottnak.
