Századok – 1944
Beszámolók - KRING MIKLÓS: Burgenland a német történetirodalomban 241
burgenland a német történetíród alo mb an 243 tékeny darabja állandó tárgya kutatásaiknak.5 Az idevágó kutatásokból nőtt ki a Burgenlanddal foglalkozó történetirodalomnak komolyabb, számottevőbb része. Nemcsak egy nagy egészbe tartozás tágabb szemhatára s ennek folytán értékek, jelentőségek helyesebb megítélése emeli a Grenzdeutschtum-kutatás burgenlandi eredményeit a helyi keretek közt mozgó vizsgálódások fölé, hanem egyszerűen az a tény is, hogy az utóbbi körben képzettségre, tehetségre kisebb tudósok dolgoztak.. Beszámolómban a burgenlandi irodalomnak ezt a két ágát nem választom ketté. Mindannak alapján, amit a Burgendland-kutatás 1935-ig termelt, a Handwörterbuch des Grenzund Auslanddeutschtums I. kötetében 'Burgenland—Westungarn címszó alatt a legkiválóbb szakemberek közel 90 sűrűn szedett," sok kitűnő térképpel tarkított7 oldalon számoltak be a terület életéről. A hosszú tanulmánysorozat jelentékeny része történeti vonatkozású. Íróik közül a legtöbben már annak előtte is foglalkoztak e vidék kérdéseivel s ma is munkálkodnak Burgenland történeti problémáinak megoldásán. Eredményeik a burgenlandi tudományos irodalom gerincét alkotják.8 Bármelyik oldalról vizsgálják is a burgenlandi kérdést, a fejtegetések alapjául mindig az a megállapítás szolgál, hogy Burgenland nemcsak történeti, hanem földrajzi értelemben is határterület s hogy éppen a földfelszíni adottságok, e vidék átmeneti táj-jellege szinte 6 V. ö. O. Boelitz: Das Grenz, und Auslanddeutschtum. München und Berlin, 1930. 70. és köv. 1. 6 Szerk.: C. Petersen, P. H. Buth, O. Scheel, H. Schwalm. I. köt. Breslau, 1933. 659—746. 1. A kötet több ,.Lieferung"-ban jelent meg, tehát a címlapon olvasható évszám nem vonatkozik a Burgenland-cikkre, amely 1935-ben látott napvilágot. 7 Itt csak a legfontosabbakat emelem ki: O.-A. Isbert: Die deutschmadjarische Volksgrenze (Fr. Heiss: Die südostdeutsche Volksgrenze, Berlin, 1934. című munkából átvéve), 666. 1. Kár, hogy a szerző tévedésből a Fertőt is a németséget jelző fekete színnel festette be. Ez esetleg félreértésekre adhat alkalmat. F. Wehofisch: Vorgeschichtliche und römische Fundstätten des ßurgenlandes. 671. I. E. Klebel: Besiedlung des heutigen Burgenlandes und des angrenzenden Westungarn am Ende des 9. Jahrhunderts. 673. 1. E. Klebel—W. Knapp: üsterreichisch-steirisch-ungarische Burgengürtel um 1500. 675. 1 E. Klebel: Deutsche Besiedlung des heutigen Burgenlandes bis 1200 és egy másik: von 1200—1500. 676—677. 1. (Kritikája: E. Moór: Westungarn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen. Szeged, 1936. 321. 1.) E. Fiala: Herrschaften im heutigen Burgenland um 1600. 679. 1. H. Schwalm Bevölkerung des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete nach der sprachlichen Zugehörigkeit . . . 1934 bezw. 1930. VIII. tábla. F. Wehofsich: Flurformen des Burgenlandes, IX. tábla. U. a.: Hofformen des Burgenlandes, 712. 1. W. Steinhauser: Ortsnamen des Burgenlandes und Westungarns. 715. 1. W. Wehofsich: Siedlungsformen des Burgenlandes. X. tábla. 8 Beszámolómnak ez a sorozat és Hassingernek a 2. jegyzetben idézett nagy tanulmánya szolgál alapul. Mindkét helyen a Burgenland-irodalomnak teljes felsorolását megtalálja az olvasó. Sok olyan kisebb tanulmány címét is, amelyet a budapesti könyvtárakban hiáha keresünk. Cikkemben időrendben próbáltam a fejlődés legfőbb problémáit felvázolni úgy, ahogy azokat a német tudomány beállította. Egy ponton, a határkialakulás kérdésében részletesebben világítottam meg a magyar történeti kritika általános szempontjait. A német irodalmat egy-egy nagyobb kérdéscsoport után együttesen idézem. Századok 1944, IV-VI. 16
