Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
£22 GÁRDONYI ALUEHT hogy az oklevél kiállításakor Óbuda a királyi udvar kedvelt tartózkodási helye volt. Sajnos, ez az oklevél hamisítvány s a benne foglalt adatok a tatárjárás utáni időre mutatnak. Az első kétségtelenül hiteles adat Rogerius „Carmen miserabile" című munkája, melyben azt olvassuk, hogy IV. Béla király az 1241. esztendő tavaszán a nagyböjt tartama alatt Óbudán időzött, ami az író szerint rendes szokása volt a nevezeit uralkodónak.14 Rogeriusnak az uralkodó óbudai tartózkodását illető megállapítását a királyi oklevelek is megerősítik, mert IV7 . Béla királynak több oklevele1 5 Óbudáról van keltezve, ezek a napok pedig a nagyböjt idejére estek. IV. László királynak hosszabb óbudai tartózkodásáról 1288. június 25-én kelt oklevele tanúskodik, amelyben hangsúlyozottan kiemelte, hogy ot(lakásával sok kárt okozott az óbudai káptalannak.1 6 A kár természetéről nem ad felvilágosítást az oklevél, de minden valószínűség szerint a királyi udvartartás részéről érhette sérelem a káptalant földesúri jogaiban. Az óbudai királyi palotáról először III. Endre király özvegyének 1301. január 15-én kelt okleveléből értesülünk, melyben a palota gondozását Soproni István mesterre bízta. Hogy mikor épült ez a királyi palota, azt csupán sejteni lehet IV. Béla király ottani tartózkodásából, s valószínűleg ez a körülmény indjthatta arra az uralkodót, hogy apácává lett Margit leánya számára a közeli dunai szigeten építtessen kolostort. Az árpádházi királyok óbudai tartózkodásának tulajdonítandó, hogv-XXII. János pápa 1321. december 8-án kelt oklevelében17 még mindig királyi székhelynek nevezte Óbudát, pedig abban az időben ez már csupán a mult emléke volt, mert I. Károly király óbudai tartózkodásáról nem tudunk, Nagy Lajos király pedig az óbudai királyi palotát 1343. január 7-én anyjának ajándékozta s innen kezdve a magyar királynék lakhelyéül szolgált. Mikor IV. Béla király az 1241. évi tatárjárás után a budai Várhegyen várat építtetett, azt nem a királyi udvartartás," hanem a honvédelem céljaira szánta, amint ez 1255. július 25-én a margitszigeti apácák számára kiállított okleveléből kitűnik. Ez azonban nem zárta ki azt, hogy a budai vár keretén belül az uralkodóknak ne legyen szálláshelyük, amint ez Vencel király 1301. szeptember 26-án kelt okleveléből látható, mely az uralkodó budai házából van keltezve. Ezt a házat a verses krónika „Chamerhof" néven említi,1 8 s ez a Chamerhof azonosnak lát-14 XV. fej. in qua consueverat quadragesimam celebrare. 15 1239. március 20-án. (Árpádkori új oktár. II. k, 92. 1.) 1240. március* 2Irén (Codex dipl. IV. k. 3. 350. 1.) és április 0-án (Hazai oktár VIII. k. 35. 1.). 16 Propter nostram continuam residentiam in suis facultatibus non modicum lésa extitit et oppressa. 17 Theiner I. к. 476. 1. Veteri Buda loco videlicet cathedrali ipsius regis. 18 Salamon: Budapest története II. k. 276. 1.
