Századok – 1944
Ismertetések - Kring Miklós: A muraközi országhatár a magyar-horvát viszony történetében. Ism.: Juhász Lajos 111
HELY- ÉS POLITIKAI TÖHTÉNET ] I I Az elmondottakból következik, hogy Sopronban róinai-avar-magyar kontinuitás áll fenn, míg a németség jóval későbbi beszivárgó elem. A németek kezdetben a külvárosban telepedtek meg az ú. n. Burgban, vagyis a római ainplntheatrum környékén, az 1283—1330 közti időszakban pedig az eredetileg magyar belvárosban is megtalálhatók. E lassú és fokozatos elnémetesedésnek bizonyítéka az első németnyelvű városi oklevél 1361-ből, továbbá a németnyelvű városi telekkönyv 1379-ből. E komoly eredmények meilett különös figyelmet érdemel a tanulmány módszertani szempontból is. VITÉZ bÁZI JENŐ (öo p ,on ) . EMLÉKKÖNYV GYŰR VÁROS SZABAD ÉS KIRÁLYI RANGRA EMELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL. Szerk. Jenei Ferenc. Győr 1943, Győr város, 143 1., 16 mell. 8°. A tartalmas és ízléses kivitelű jubiláris emlékkönyvet Csizmadia Andor jogtörténeti tanulmánya vezeti be Győrnek a szabad királyi rangért folytatott cvszázados küzdelméről. A győri polgárság szabadság és önkormányzat utáni rendíthetetlen törekvése s e cél érdekében kilejtett, szenvedésekkel telt évszázados viaskodása elevenedik meg előadásában. Fejtegetéseiből kiderül, hogy V. István király privilégiuma által az árpádkori királyi városok rangsorába emelt Győr valójában továbbra is megmaradt a maga középkori megkötöttségében, miután a káptalan és a püspökség földesúri hatalmától ismételt jogorvoslatok ellenére sem tudta magát függetleníteni. Áldatlan harc folyt évszázadokon keresztül az önállóságra törekvő város és a megalkuvásokat nem tűrő káptalani földesuraság között, amihez később, a mohácsi vész után, a végvárrá kiépített győri vár kapitányainak sorozatos túlkapásai és erőszakoskodásai is tekintélyes mértékben hozzájárultak. Nem egy alkalommal országgyűlés elé is került a két ellenfél vitája és egyeztetési kísérletek történtek a kölcsönös jogsérelmek kiegyensúlyozására, azonban hasztalanul. A helyzet tovább éleződött s ezen a hétszemélyes tábla 1727-ben hozott ítélete sem tudott lényegében változtatni. A győri polgárok nem tágítottak. 1742-ben sikerült ügyüknek Mária Terézia királynő kegyét megnyerni s a következő év január 30-án kiharcolták, hogy a város és a káptalan végiil is egyességre lépjenek egymással. Győr ezzel megteremtette a szabad királyi városi rang elnyeréséhez szükséges legfontosabb előfeltételt s valóban hamarosan kezéhez is kapta az erről szóló királyi kiváltságlevelet, amelyet azután az 1751. évi országgyűlés törvénybe iktatott. —• Szorosan e témához kapcsolódik Sefcsik Ferencnek a szabad királyi rangra emelés törvénybeiktatásáról szóló érdekes tanulmánya. Belőle tudjuk meg, hogy még a becikkelyezés aktusa is milyen nagy nehézségek árán tudott megvalósulni, a tekintetes Karok és Rendek makacs ellenszegülése folytán. — Ugyancsak igen érdekes Bay Ferencnek a szabaddá vált királyi város első tisztújításának ünnepélyes lefolyását megörökítő, hiteles leírása. — Figyelemreméltó Szabady Bélának Győr szabad királvi város kialakulásáról írt értékes és sok új adatot nyújtó tanulmánya is. Előadásában az ókortól kezdve egészen napjainkig peregnek gyors egymásutánban az események s a fejlődő Győr és lakosságának minden akadályt legyűrő élniakarását igazolják. — A tanulmányok sora Tomaj Ferenc egykorú népesség-statisztikai összeállításával, majd Valló Istvánnak Győr 1843. évi százados ünnepéről szóló hangulatos megemlékezésével zárul be. — Az emlékkönyv második része a város jubileumi ünnepségeit sorakoztatja fel, amelyek közül külön ki kell emelni a várostörténeti kiállítás megnyitását. A kiállítás a magyar Győr történelmi emlékeit mutatta be Jenei Ferenc nagy szakértelemmel összeállított rendezésében. LENGYEL ALFRÉD. KRING MIKLÓS: A MURAKÖZI ORSZÁGHATÁR A MAGYAR-HORVÁT VISZONY TÖRTÉNETÉBEN. Budapest 1942, Magyar Történettudományi Intézet, 68 1., 2 mell. 8b . — (Klny. a Magyar Történettudományi Intézet Évkönyvéből.) K. immár hosszú évek óta foglalkozik a magyar államhatár történelmi problémájával. Még a 30-as évek legelején fordult figyelme a magyar állam-
