Századok – 1944
Ismertetések - Vojvodina. Ism.: Hadrovics László 102
102 NÉPISÉG- ÉS NEMZETISÉGTÖRTÉNET 10 r húsz évvel később, 1038. október 6-án, a cseh állam összeomlásának előestéjén adodott alkaiom az autonom Szlovákia kik áltasára. A csehszlovák köztársaságban — írja D. — a szlovákság nem tudott államalkotó nep lenni. (lötj. l.j toagyarázatkép idézi a cseh közvélemény hangulatának és felfogásának megfelelő Peroutka megállapítását, aki szerint a szlovák nép nem elég érett az autonómiára. Különben Masaryk is ezt a nézetet vallotta. A cseheK azzal érveltek az autonómiával szemben — tűzi tovább D. —, hogy ők mentették meg a sz.ovákokat a nemzethaláltói. Ezt a felfogást vallotta a cseh történettudomány is, amely archeológiai, nyelvészeti, történelmi argumentumokkal igyekezett alátámasztani Csehországnak a Felvidékre vonatkozó igényét. (Deér József: A Felvidék történelmének újabb irodalma. Századok 1932. 13—34. 1.) Különösen Chaloupecky specializálta magát a Felvidékre. „Staré Siovensko" című munkája összetoglalásában leszögezi, hogy nemcsak a középkori, de általában az egész történeti Siovensko életének lényegét a cseh hatás állandóságában látja. A cseh tudományos és politikai körök szellemére, céljára vall a következő megállapítása: „A régi, a történeti Siovensko nemzetiségi szempontból nézve cseh terület volt." (Staré Siovensko. Bratislava 1923. 313. 1.) Ezt a felfogást a szlovák történészek közül a leg határozottabban és a legeredményesebben M. Matunák („Siovensko nikdy nepatrilo' ani Cesku, ani i'olsku" [Szlovákia sohasem tartozott sem Cseh-, senj Lengyelországhoz]. Klny a Kultúra c. folyóiratból. 1927) utasította vissza. Minél közelebb ér könyvében kora eseményeihez D., annál hatványozottabban úrrá lesz rajta a pártpolitikus és autonómista újságíró. Ezért írja. hogy a csehszlovákizmusnak kevés híve volt a szlovák társadalomban. Ha nem lenne elfogult, akkor megállapíthatná, hogy a háború befejezése és a párizskörnyéki békék készületlenül és tanácstalanul érték a szlovák társadalmat. Ezt a kábultságot és tájékozatlanságot használták ki a cseh politikai vezető emberek, akik tudatosították a szlovák tömegekkel a cseh orietáció egyedüli helyességét. Az akkori külpolitikai helyzet tényleg kizárt más lehetőséget. Megkezdődött a szlovák tömegek polit'kai szervezése. A számos politikai párt között Hlinka néppártja Csehszlovákiában mindig kisebbségben maradt. A szlovák paraszttömegek tekintélyes része Hodza agrárpártjában találta meg a helyét. Hodza a szlovák nacionalizmust igyekezett összhangba hozni a csehszlovák állameszmével és a szlovák nemzetet nem tekintette segédnépnek, melynek egyedüli hivatása, hogy számbelileg erősítse a cseheket. A szlovákság többi része különböző polgári és baloldali pártokban tön1 örült. D. érthető okok ból elhallgatja, hogy a Hlinka-párt még az 1938-as májusi választások idején sem turtta megszerezni a szlovák mandátumok többségét. Sz ovákia a cseh válság után az ölükbe hullott A védnökségi Szlovákia megalakulásainak körülményeiről és a mai napig terjedő időszakról történeti megállapításokat tenni túl korai volna. D. megteheti, mi nem. D. könyvének befejező részében, melynek címe: „A magyar imperializmus módszerei és céljai", ugyanaz a „fudák" újságíró aki Csehszlovákiában a „Slovák" című Hlinka-lap hasábjain írta gyűlölködő, soviniszta cikkeit a csehek, csehó- és magyarofil szlovákok, baloldaliak ellen. A magyar polit'kai gondolkodással foglalkozva, megállapítja, hogv a történelmi érvekkel ma máinem lehet politikát csinálni. A magyar politikai játék különben is olyan, hogv nem lehet rá alapozni. A magyar feudalista egyszerre anglofil, frankofil. talianofil, polonofil, ruszofil! D. szerint nemcsak Rákóczi, hanem Kossuth ÍN ..paktált" az oroszokkal! (290—291. 1.) Végül Magyarországot állítja oda a kárpálmedencei kis népek első ellenségeként és a magyar lélek revízióját követeli. (297. 1.) Igv p'llant vissza Ü. a szlovák politikai múltra és értékeli ál A szlovák nemzet történetét. VIG H KÁROLY. VOJVODINA. I. Od najstarijih vremena do velike seobe. Novi Sad 19.39, Isto-risko drustvo u Novom Sadu, XI, 572 1., 24 mell. 4°. Ez az impozáns kötet első része egy négv kötetre tervezett műnek, amely Dél-Magyarország történetének szerb szempontú részletes feldolgozását foglalta volna magába a legrégibb időktől a jelenkorig. Az időközben bekövetkezett
