Századok – 1943

Ismertetések - Markó Árpád: Hadik András altábornagy berlini vállalkozása. Ism.: Komoróczy György 507

ISMERTETÉSEK 507< és lefolyásának hiteles történetével és érdekes következtetéseket von le azok hitelességére vonatkozóan. L. munkája sok, eddig kevéssé méltatott részletmozzanatra derít világosságot, ezért e sorsdöntő csata leírásához kitűnő adatokat nyújt. Az egyik versszakban szó van egy „Prinz Ludewig" hősi haláláról. L. rendkívül lelkiismeretes munkával megállapítja, hogy ez a Ludewig, a Bourbon-házból származó Des Dombes hercegi család sarja, aki mint önkéntes csatlakozott Jenő herceghez és kiváló magatartásával kiérdemelte e nagy hadvezér különös hajlandóságát. Neki azonban, mint francia állampolgárnak, nem lett volna szabad — a szerző szerint —• a török ellen hadba szállnia, ezért a csata alatt végrehajtott kiváló haditettéről a hivatalos harc jelentések nem számolnak be. A csatéban elesett hercegi származású tisztek sorában azonban ez a Ludewig nem szerepel, ellenben elesett egy, szintén francia eredetű D'Estrade Ludewig nevű altábornagy, akit a halálos ágyúgolyó az említett Dombes herceg közvetlen közelében terített le. Mindezeket az adatokat egybevetve, a szerző — kissé erőltetett következtetéssel — azt állapítja meg, hogy az Eugen-dal szerzője (vagy szerzői) ilymódon akartak a hivatalos jelentésekben elhallgatott Dombes hercegnek örök emléket állítani, hogy D'Estrade Ludewig helyett Des Dombes Ludewigot avatták az utókor számára hősi halottá. L. érdekes munkájának azonban nem hallgathatjuk el egy hiányát. A Belgrád alatt vívott nagy csatát és Jenő herceg diadalát kizárólag nagynémet vonatkozású haditettként könyveli el: ... „ein allgemein deutscher Krieg . . . wie es der Befreiungskampf 1814/15 und der von 1870/71 war." E megállapításával nem azonosíthatjuk magunkat, mert a török háborúnak ez a diadala, — bár szívesen elismerjük, hogy abban német csapatok és hadvezérek túlnyomó számban vettek részt és a török kiűzése Kelet-Európából végeredményben az egész Nyugat számára sorsdöntő esemény volt, mégis legelsősorban Magyarországot érintené. L. egy szóval sem- említi magyar csapatok, hadvezérek szerepét e nagy küzdelemben, úgyhogy ha munkáját egy, a háború történetét nem ismerő külföldi olvasó veszi kezébe, nem is sejti, hogy itt a magyar nemzet létkérdéséről is szó volt. Nem elfogult honimádat mondatja velünk ezt, de úgy hisszük, hogy ilyen alapos munkából nem maradhat ki annak megemlítése sem, hogy a csatában nemcsak német és más-nyugati nemzetiségű hadvezérek harcoltak és haltak hősi halált a keresztény ügyért., de jelentős szerepet játszott abban magyar katonák élén Pálffy János tábornagy, Nádasdy, Ebergényi tábornokok és sok más magyar katonacsalád (Esterházyak, Splényiek stb). A L.-nál említett (13. 1.) „Vekonyi" hírvivőről is tudjuk, hogy magyar ember volt: Vékony János, valamikor Rákóczi Ferenc kuruc katonája, aki Pálffy megbízásából állapította meg a felmentésre közelgő török sereg adatait és hozta hírül Pálffynak. MABKÓ ÁRPÁD. M ARKÓ ÁRPÁD: HADIK ANDRÁS ALTÁBORNAGY BERLINI VÁLLALKOZÁSA 1757 október 10—23.-ig. [Pécs] 1941, 57 1., 3 térk.^ 8°. —(Klny. a Hadtörténelmi Közleményekből.) Hadik András berlini vállalkozásával Thielen-nek 1835-ben megjelent tanulmánya óta többen foglalkoztak a történetírás tudományos művelői közül éppenúgy, mint a történeti regények írói közül. Tisztázva azonban a jól kitervelt és tökéletes hadvezéri képességgel, körültekintéssel és ügyességgel végrehajtott hadjárat lefolyása mindezideig