Századok – 1943

Tanulmányok - BOTÁR IMRE: Szolnok agrártörténete a XIX. században 78

SZOLNOK AGRÁRTÖltTÉNETE Л XIX. SZÁZADBAN 79 levich-család Szanda-pusztáját, valamint a többek (ú. m. a kincstár, a Kállay-, Malonyay- stb. család) tulajdonában lévő Alsó- és Felsővarsány pusztát. Szanda területe 5928 hold 298 O-öl, Felsővarsányé 5014 hold, Alsóvarsányé 4725 hold volt.1

Csakhogy míg Szandát egészen bérelték, Felsővarsányt csak részben; itt pl. a kamara birtoka csupán 2580 holdra rúgott.2 E puszták nagyobbrésze szintén legelő és rét volt. A XIX. század ötvenes éveiben az abszolút kormány egy adóközségben egyesítette mindezen pusztákat; ezért sorolja fel azután az akkori irodalom Szolnokot a nagyhatárú alföldi városok között,3 s teszi hivatalos adatok alapján 38,391 holdra területét. Azonban alaposan tévedett, aki ebből a számból kiindulva, gazdag alföldi városnak tekintette Szolnokot, mert az igazi határ, mely szolnoki gazdák birtokában volt, csak a fentebb kimutatott 16,000 holdból állt, míg Szanda és Yarsány nagybirtokosoké volt ekkor is, akik — mint látni fogjuk — még városi pótadót sem akartak fizetni Szolnokon. 1880-ban azután Alsó- és Felsővarsány puszták az adóközségből végképen kiváltak s belőlük alakult Rákóczifalva község. Az 1892-i helységnévtár 26.169 holdban állapítja meg Szolnok határát és hozzátartozó pusztáknak Alcsit, Pálotásszentivánt és Szandát nevezi meg. Szanda ekkor is nagybirtok volt, ezidőben már nem is bérelték a szolnokiak, Palotásszentiván (3661 hold) pedig középbirtokos uraké. így a szolnoki gazdák birtoka a század végén is csak abból a 16 ezer holdból állt, amit már 200 évvel azelőtt is ők használtak. S mint a következőkben kiderül, még ezt is csak milyen küzdelmek árán sikerült megtartariok! De először lássuk Szolnok gazdasági viszonyait a század első felében, a felszabadulás előtti időben. A város agrárviszonyainak megvilágítására alapul vettük a város tanácsjegyzőkönyvein kívül az 1828-i országos összeírást,4

továbbá azokat a szerződéseket, amelyeket földesuruk, a kincstár nevében az óbudai kamarai inspektor 3 vagy 6 évenkint. velük kötött. 1 Fényes Elek: Magyarország 1859-ben (Pest), 138. 1. 2 Szolnoki pénzügyigazg. kataszt. irattára: Sz. földkönyve 1863-ból. 3 Galgóczy Károly: Magyarország mezőgazdasági statisztikája (Pest 1855), 99. 1. —- Palugyay Imre: Jászkúnkerületek s Külső Szolnok megye leírása (Pest 1854), 360. 1. 4 O. L. (= Országos Levéltár) Nádori lt. Conseriptio regnicolaris oppidi Szolnok anno 1828 peracta. (Heves és Külső Szolnok megye.)