Századok – 1943
Ismertetések - Padányi Viktor: Széchenyi kultúrája. Ism.: Farkas László 513
ÏSHEBTETÉSEK 513 használása és szélesebb környezetrajz nem ártott volna önnek a nagyközönségnek szánt könyvnek. A függelékben a kérdés jó bibliográfiáját, néhány kéziratos forrás közlését és az öt bukovinai magyar falu helyneveinek nem kifogástalan gyűjteményét találjuk. Tájékozódásra elég jól használható. I. TÓTH ZOLTÁN. PADÁNYI VIKTOR: SZÉCHENYI KULTÚRÁJA. Szeged 1943, [Ablaka ny.] 204 1. 8°. (Értekezések a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetéből. 3.) Az egyre növekedő Széchenyi-irodalom gazdag termésében kétkedve közeledünk egy-egy új kötet felé és kérdezzük, van-e még kiaknázatlan területe a legnagyobb magyar életének és szelleménok, avagy csak a tárgyalási szempontok újszerűségéről van szó. P. Széchenyi-könyve figyelemreméltó tanulmány, moly fenti címen a szerző kutatásainak csak első részét adja, míg a második rész, Széchenyi kultúrpolitikája címen előkészületben van. A keret: Széchenyi élete, születésétől a Hitel megjelenéséig; ennyiben P. könyve is csak életrajz, de ez az életrajzi keret csak vékony réteg, melyre ráépíti lélektani és bölcseleti vizsgálódásainak gazdag épületét. Történelem -lélektani'kutatásra Széchenyi valóban eszményi tér, nemcsak a rendelkezésre szolgáló adatok bősége miatt, hanem történelemformáló hatásai miatt is. A lélekalakulás kezdetének bemutatása a szülői ház, ismertetésével és a XVIII. századvég művelődéspolitikai és művelődósbölcseleti rajzával kezdődik. Az apa hatása sem lélektanilag, sem jellemileg nem volt átütő fiára. A Terézianum két évét sem tartja a szerző jelentősnek. Széchenyi Ferenc néhány hazafias áldozat hozatala „barokkos szokás", vallásossága pedig mintegy vezeklés politikai tévedéseiért. A mélyebb hatásokat Széchenyi inkább anyjától örökölte. Festetich Julia „figurája sokkal erőteljesebb magyar vonásokat sejtet, mint, uráé" s az energikus egyéniségű feleség irányítója volt nemcsak házanépének, hanem passzív lelkiségű férjének is. Az az asszony, akire 43 éven át férje minden túlzása hatás nélkül maradt, jelentékeny tényező az utódok jellemalakulásában is. A századvég művelődésbölcseleti vázolásában P. Komis nyomdokain jár. (A magyar művelődés eszményei.) Belemélyed a magyarság és Európa szellemi arcképének vizsgálatába, amint mondja, azért, hogy érthető legyen „minden ellentmondásával együtt az a kultúrpolitika, amit később, a XIX. század harmincas, negyvenes éveiben Széchenyi képviselt s amelynek szerteágazó és egymásnak ellentmondó megnyilvánulásai! közös nevezőre hozni eddig még egyetlen Széchenyi-magyarázatnak sem sikerült". Sem a kor, sem a neveltetés nem sejtetik a káprázatos jövőt. Az ifjú tétován áll nemcsak a társadalomlélektani átalakulásoknak kereszttüzében, hanem részese a latin, német é3 magyar nyelv küzdelmeinek is. Tanulása a II. Ratio korával esik egybe, mely Széchenyinek sem adott több műveltséget, mint kora más tanulójának. így aztán Széchenyit, ki az akkori magyar középiskola egyetlen erősségét, a latint sem sajátította el (heti 8 órában), 17 éves korában, amikor befejezte tanulmányait, „még csak átlagos műveltségű embernek sem lehet tekintenünk". A katonaság alatti élménysorozat és a nyugateurópai utazás indítja ol Széchenyi „kultúráját". Széles alapon vizsgálja a szerző Anglia közgazdasági és társadalmi légkörét a XIX. század elején, hogy belőle leszűrje a Széchenyire tett hatásokat. Az angol világ Századok 1943, VII—X. 3»
