Századok – 1943
Ismertetések - Markó Árpád: Gróf Zrínyi Miklós. Ism.: K. László József 497
ISMERTETÉSEK 515< maga is alakitólag hatott. Az életrajzírónak, s ez a harmadik nehézség, nemcsak azt a kort kell ismernie, amelyben hőse élt, hanem azokat a fejlődésvonalakat is, amelyeknek egy-egy szakasza hősére hatott, illetve amelyeknek egy-egy szakszát hőse alakította. A multat nemcsak kereszt-, hanem hosszmetszetben is látnia és ábrázolnia kell. Ez azután azzal a veszéllyel jár, hogy évszázados fejlődéseket hőse korának szemszögéből magyaráz és értékel. Cs. pl. azt mondja, hogy a Habsburgok nyugati politikája, amely török viszonylatban békét akart, vezetett Bocskay felkelésére, majd (?) az önálló, a királyi Magyarországgal szemben ellenséges erdélyi fejedelemség megalakulására és arra a lelki szakadásra, amely a nyugati és keleti magyarság között kialakult. (31. 1.) Jó példa ez arra, hogy más viszonylatokat is hőse szemüvegén keresztül néz és lát. Eszterházy Miklós csakugyan azért volt elégedetlen a Habsburgokkal, mert azok nem akartak a török ellen harcolni. Ez azonban már nem állítható Bocskayról, aki a törökkel szövetkezett, még kevésbbé az erdélyi fejedelemségről, amely létét a törökkel való megalkuvásnak köszönhette. A nyugati és keleti magyarság közötti ellentét dolgában sincs egészen igaza, mert a Habsburgokkal való elégedetlenség, noha különböző forrásból fakadt, inkább közelebb hozhatta volna egymáshoz a kétféle magyart. Bonyolult kérdések voltak ezek, amelyeknek boncolásánál egyébként Cs. nem esik abba a hibába, hogy hősének csak erényeit látja, s jelentőségét eltúlozza. Hasonlóképen mértéktartó előadásának módja is, amely arányos és logikus szerkezetű munkáját élvezetes olvasmánnyá teszi. Igen hatásosak a szövegbe illesztett jól megválasztott idézetek. A szaktudományon kívül a művelődésre vágyó közönség is megelégedéssel nyugtázhatja Eszterházy Miklós nádor legújabb életrajzát. EMBER GYŐZŐ. MARKÓ ÁRPÁD: GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS. Budapest 1942, Magyar Szemle Társaság, 80 1. 16°. — (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság kiskönyvtára 146.) Nemzet, mely örök veszélyek közt éli életét, egy pillanatra sem v eheti le tekintetét azokról a nagyjairól, akik létét biztosító legk iválóbb erényeinek megtestesítőiként, örök mintaképeiként állnak előtte. Ez a belátás a magyarázata aimak a nagy érdeklődésnek, mely a , magyar olvasóközönség részéről — az első világháború megpróbált atásai óta — Zrínyi művei iránt újra megnyilvánul. Különösen nemzeti hadseregünk, honvédségünk ismerte fel Zrínyiben a maga eszményképét, a maga gondolatvilágának, életszemléletének, s élethivatásával kapcsolatos célkitűzéseinek legtökéletesebb kifejezőjét. A honvédség kebelén belül a Magyar Vitézi Rend Zrínyi-Csoportja néven már külön tömörülés is alakult azokból a katonaírókból és művészekből, akik a Zrínyi Miklósban felismert magyar katonaeszménykép kultuszát, a hősi magyar életszemlélet ápolását tekintik munkásságuk vezéreszméjének. Mindenképen időszerű volt tehát 1939-ben a Magyar Szemle-Társaság részéről az a gondolat, hogy A Magyar Szemle Klasszikusai című könyvsorozatában korszerű keretekbe foglalva nyújtsa át a művelt magyar közönségnek Zrínyi Miklós prózai munkáit, s a kiadvány megszerkesztését M. ezredesre, a kiváló katonaíróra bízza. Az, ami „Gróf Zrínyi Miklós" címmel 1942-ben a Kincsestár 146. füzeteként megjelent, alapjában véve nem egyéb, mint rövid Századok 1943, VII—X. 32
