Századok – 1943

Ismertetések - Benda Kálmán: Bocskai István. Ism.: Rúzsás Lajos 495

ISMERTETÉSEK 513< ugyan a tiltó rendelkezést, de a magyar diákok más universitásokat kerestek fel. A Coetus haldokolva tengődött még 1613-ig, amikor megszűnt. A pénzügyi viszonyok tárgyalásánál látjuk, hogy lelkészek, tanítók, egyházközségek, egyházmegyék, zsinatok, polgárok köz- és főnemesek segítik adományaikkal a wittenbergi tanulókat. A kiutasításnál derül ki, hogy magyar főurak, köznemesek, katonák nemcsak adományokat küldtek, hanem állandóan támogattak egy-egy diákot. Képet lehetett volna az adatokból rajzolni a magyar társadalom .áldozatkészségéről. Mi az oka a folytonos pénzszükségnek, amely nemcsak a magyarokat, de a gazdag szászokat is környékezte?—A polgárság alacsonyabb és magasabb köreivel való érintkezést közvetlen egymás után tárgyaltuk volna (49. és 53. 1.). A Senatus Bathoriensis Nyírbátor oppidum városi tanácsát jelenti, nem pedig Erdély államtanácsát, mint ahogy a szerző véli (84.1.). Kár, hogy több „sajtóhiba" maradt a latin szövegrészben. Sz. munkáját eredményei alapján nyereségnek tartjuk. RúzsÁs LAJOS. BENDA KÁLMÁN: BOCSKAI ISTVÁN. Budapest 1942, Franklin Társulat, 241 1. 8°. — (Magyar Életrajzok. Szerk. Szekfű Gyula.) Bocskai alkotását ismerjük. A hatalmas egyéniség élete homályban maradt. A Magyar Életrajzok sorozat e kötetének feladata Bocskai életútjának megelevenítése. Az eseményeket mérlegelő, vagyont, hatalmat szerezni akaró, köznemesi ősöktől származik Bocskai. Az ifjúra rendkívül erős hatást gyakorolnak a roppant Habsburg birodalom középpontjában, Prágában eltöltött évek. Érzelmi adatokból megalkotott ítéletét megerősítette a váradi kapitányi évek értelmével feldolgozott tapasztalata: a magyarságnak a Habsburg birodalomra támaszkodva kell a török megtörésén küzdenie. A váradi kapitány, Erdély legsúlyosabb méltósága, tettben ennek az álláspontjának megvalósításán fáradt, kíméletlen következetességgel. Báthori Zsigmond fejedelem megnyerése, az országgyűlési ellenvélemény elnémítása, kivégzések, a császárral való szövetség, Báthori András trónjának megdöntése, a törökkel vívott harc az állomások a megvalósítás útján. Mihály és Básta erdélyi uralma, prágai tisztes fogsága, a Habsburg birodalom valódi erejéről ekkor fogalmazott újabb ítélet alámosták eddigi gondolatmenetének pilléreit. Magától nem változtatta volna meg elgondolását ennek ellenére sem. Megtámadásával kényszerítették ezt ki belőle. A továbbiakban: Bocskainak a törökhöz való viszonya, koncepciója megítélésében, Szekfű útmutatása nyomán halad. Kiemeli azonban, hogy a küzdelem nem volt vallásháború (159. 1.), katolikus és protestáns közt nyugaton megszokott vak gyűlöletet ebben nem találjuk meg (215.1.). A nyugati eszméknek az országba való bejutása és feldolgozása, mint Eckhart Ferenc, Révész Imre kutatásainak eredményei mutatják, igen különböző mértékű volt. A cseppfolyós állapotban lévő confessiónális határok csak a század utolsó negyedében kristályosodtak ki és azután tudatosultak a társadalomban. A felekezetek közti ellenszenv letompításában a kereszténység gondolata, a pogány veszély hatott még különösen. Megállapítása más téren nyert eredményekkel egybehangzó. Adatok hiányában Bocskai vallásossága, műveltsége, lelkiéleiének más tartalmai közelebbről aligha lesznek megvilágíthatók.