Századok – 1943
Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41
42 JÁN08SY DÉNES bította, hogy az oktávális törvénykezés állandó szüneteltetése és a jogszabályok önkényes magyarázata folytán a peres eljárás ingadozóvá vált és az ország egyes részein különböző, sokszor ellentétes gyakorlat fejlődött ki. A fiskus magatartását pedig nyers önkény jellemezte: a pereket tetszése szerint akadályozta meg és a ius regium érvényesítése érdekében gyakran önbíráskodáshoz folyamodott. Hogy pedig ezt minél zavartalanabbul tehesse meg, már a törvényszakok meghirdetését is rendszeresen megakadályozta. A jogszolgáltatásnak ezen csődje mellett joggal merítettek bátorságot a nagybirtokosok a fiskus eljárásából és vonakodtak elismerni az olyan ítéleteket, amelyeket érdekeikkel ellentétben állóknak találtak. Ezen állapotok láttára nem minden irónia nélkül jegyezte fel a XVIII. század elejének egyik jogi írója, hogy ,,a gazdagoknak ugyancsak ugyancsak nehéz lesz bejutni a mennyek országába . . ." A panaszok különben a jogszolgáltatás minden ágára egyaránt kiterjedtek: szinte közmondássá vált az alsófokú bírák korrupciója és a magisztrátusi bírák tudatlansága. De felelősség terhelte a jogéleti viszonyok ziláltságáért az ügyvédeket is, akik kapzsiságtól ösztönözve végnélküli exceptiókkal akasztották meg a pereket, a felek pedig gyakran magasállású személyek párt fogására támaszkodva nyilvánvaló jogtalanság eseteiben is olyan makacssággal védekeztek, hogy magatartásukkal próbára tették a törvények türelmét.1 Az általános jogbizonytalanságon csak szervezeti és jogegységi reformmal lehetett volna segíteni, ami azonban nem vált meggyőződéssé a diétára összegyűlt rendek körében, mert a zavaros állapotnak sokan voltak a hasznothúzói, akiknek érdekükben állt a jogbizonytalanságot továbbra is fenntartani. A diéta valóban nem végzett semmi érdemlegeset a jogi reformok terén, csak azok szükségességén vitatkozott. Azonban a reform gondolata tovább élt azokban az országrendezési javaslatokban, amelyek Esterházy,2 Kollonics,s Levéltár). V. ö. Vinkler János: A magyar igazságszolgáltatási szervezet ós polgári peres eljárás a mohácsi vésztől 1848-ig, II. k. 147. 1. 1 Ld. a fenti Opust. 2 Esterházy Pál nádor: Informatio palatini rationo commissionis. Einrichtungswerk. E. melléklet. M. N. Múzeum kézirattára, Fol. Germ. 210. Bőven ism. Bónis, 46.1. V. ö. Hóman—Szekfű: Magyar történet, VI. 7—8. 1. Kónyi Mária: Az 1715—22. évi rendszeres bizottság javaslatai, 5—6. 1. 8 Kollonics püspök: Einrichtungs-Werkh des Königreiches Hungarn, Seu acta Deputationis Kollonitchianae de Anno 1689. Múz. Fol. Germ. 210.
