Századok – 1943

Ismertetések - Pall; F.: Autour de la croisade de Varna. Ism.: Elekes Lajos 488

ISMERTETÉSEK 506< sgm bírnak nagyobb jelentőséggel, a fővárosi könyvtár kézirata, a pozsonyi kézirat betűhű másolata, amoly még olyan időpontban készült, mikor a budai jogkönyv szövegében foglaltak élő jogot kép-, viseltek. Ugyanilyen másolat a budapesti egyetemi könyvtár kézirata is, amelyről megállapítható, hogy Kassa város számára készült, mert a, kézirat első tulajdonosaként Cromer Lénáit, kassai városi jegyző van megjelölve. A fővárosi könyvtár kéziratán ilyen útbaigazító jélzés nincs, s minthogy az előadottak szerint a szöveg a pozsonyi kézirat szövegének betűhű másolata, más módon kellett a kézirat származási helyének megjelölésére kísérletet tenni. R. e célra a kézirathoz fűzött ugyancsak németnyelvű hűbérjogot használta föl, s ebből, valamint egyéb ismérvekből, arra vélt következtethetni, hogy a másolat Kolozsvár város használatára készült. Bármennyire megalapozottnak lássék e föltevés, mégsem tekinthető meggyőzőnek azért, mert Kolozsvár alig élhetett Buda város jogszokásaival: hisz ha azokkal élt volna, nem lett volna szükség rá, hogy Mátyás király külön rendelete alapján szorítsa rá Buda városát egyes jogszokásainak Kolozsvárral való közlésére. Ámbár a fővárosi könyvtár kézirata Bozsenyik szerint Nagybányán került elő, mégis inkább arra kell gondolnunk, hogy ez a másolat olyan város számára készült, melynek érdekében állott a budai városi jog teljes ismerete. Olyan városra gondolunk, melynek a tárnoki széken ülési ős szavazati joga volt, mert azt maga R. is megállapította, hogy a tárnoki szék a budai jog szerint intézkedett, amiből szükségképen arra kell következtetni, hogy az ülnököknek ismerniök kellett ezeket a jogszokásokat. De nincs kizárva az sem, hogy a tárnoki szóken elnöklő tárnokmester számára készült a másolat, s valamelyik Családi levéltárból került ki. Nagyon valószínű, hogy a pozsonyi kézirat volt az eredeti, mert ennek olyan függelékei vannak, amelyek feljegyzése budai eredetre mutat. Ez a kézirat akkor kerülhetett-Pozsonyba, amikor Buda török kézre jutott és sok előkelő budai polgár itt talált menhelyre. A budapesti egyetemi könyvtár kézirata mindenesetre egyszerű másolat és ugyanilyen másolat a fővárosi könyvtár kézirata is, amelynek kritikai méltatását R. olyan szakszerűen végezte, hogy minden elismerést megérdemel. GÁRDONYI ALBERT. PALL, FRANCI SC: AUTOUR DE LA CROISADE DE VARNA. LA QUESTION DE LA PAIX DE SZEGED ET DE SA RUPTURE (1444). Bucur<§ti 1941, 15 1. 8°. (Klny. a Bulletin de la Section Historique de l'Académie Roumaine-ből.) A humanista források ismertnevű kutatója ebben a tanulmányában O. Haleckinak egy 1939-ben megjelent cikkét cáfolja. A ki yáló lengyel történész azt akarta bizonyítani, hogy Ulászló királyunk, a vá' nai csata szomorúvégű hőse nem szentesítette a megbízottja által Drinápolyban folytatott tárgyalásokat, illetőleg az ezeken alapuló török-magyar békeszerződést, tehát az általánosan elterjedt véleménnyel szemben nem volt esküszegő, mert nem volt ipit megszegnie. P. viszont a források aprólékos vizsgálata alapján kimutatja, hogy a szerződés szentesítése igenis megtörtént. Fejtegetése új adalékokat szolgáltat a Hunyadi-kori török-magyar harcok történetéhez, vagy legalább új megvilágításba helyezi régebbi ismereteink egyik-másik részletét. Végső eredménye azonban kissé idegenszerűen hat; talán ma már nem szükséges szakфнфегек számára írott munkában hangsúlyozni, hogy a hősies piarcban