Századok – 1943

Tanulmányok - GUOTH KÁLMÁN: Megoldandó kérdések az Intelmekben 1

28 GITOTH KÁLMÁN zet értelmében vett regnumot csak a jövevény telepesekkel kapcsolatban alkalmazza. Nézzük tehát a VI. fejezetet. Azt mondja az író: „veniunt hospites . . . diversaque documenta et arma secum1 ducunt, que omnia régna ornant, 1 et magnificant aulam et perterritant exterorum arrogantiam . . ." Mint látható: az író határozottan különbséget tesz a regnum és az aula között. Az aula pedig már a klasszikus latinban is tágabb értelemben vett udvart jelentett,2 hazai latinságunkban meg éppen a „király kíséretét", a „királyi < közegeket" értették rajta, amint ezt az okleveleink végén únos-úntig ismétlődő rész mutatja: datum per manus X. aule nostre cancellarii. A kancellár, mint „királyi közeg", nyilván csak a tágabb értelemben vett királyi udvarhoz tartozhatott. Ugyancsak in familiam regiarn, in aulam regiam fogadnak királyaink meglehetősen nagy számban servienseket is; ezek pedig csak képletesen tartoztak a király • „családjához, udvarához", hiszen legtöbbjük nem is élt ott; „befogadásuk" csak azt jelentette, hogy bármikor szabad bemenetelük volt a királyi udvarba. Mindezeken kívül pedig bárók, előkelő tisztségek viselői, udvari papok, vitézek szerepelnek az aula, domus, família regia tagjaiként.3 Kétségtelen tehát: azt a fogalmi kört, melyet Deér az Intelmekben a regnum szónak tulajdonít, az aula szó jelenti. Mivel pedig az aula-val egy mondatban szerepel — nyilván tágabb tartalmú körrel — a regnum szó, ez utóbbin csak az országot, a király minden alattvalóját érthetjük — úgy, amint azt a IX. fejezet végén olvassuk. Arra a kérdésre azonban, hogy milyen jellegű, milyen összetételű az Intelmek 1 Deér szerint e helyen István ,leplezetlen nyíltsággal szól az „idegenek kevélységéről". Fordítása azonban félreértésekre adhat alkalmat. Az exter, exterus, vagy többesszáma: exteri, -orum rendszerint exterae nationes, gentes, civitates kapcsolatban fordul elő (Forcellini i. m., s. v. exteri=Sunt qui extra fines nostros habitant, extera gens, extera natio); az arrogantia rendes jelentése pedig: jogtalan követelés, gonosz szándék (uo. és Georges, s. v. arrogantia). A fordítás tehát: „elrettentik a külső népek (ellenségek) jogtalan követelését", vagy magyarosan: ,,a jogtalan követelésekkel fellépő idegen népeket". Annál is inkább így kell értenünk e rövid mondatot, mert az idegen telepesek egyik legfőbb haszna az, hogy fegyvereket hoznak magukkal. 2 Forcellini i. m. s. v. aula. 3 A királyi udvarnak ezt az összetételét szépen kielemezte a forrásokból Váczy Péter „A királyi serviensek és a patrimoniális királyság" c. munkájában, Századok 1927, 243., 351. s köv. 1. A királyi udvar összetételére ld. különösen a 282. s köv. lapokat, a serviensek és a királyi udvar kapcsolatára pedig a 286—287. lapon felhozott példát.